2024. szeptember 16., hétfő

DÉLELŐTT | 
Jákób letelepszik

Igehely: 1Móz 33:17–20; Kulcsige: 1Móz 33:20 „Majd oltárt állított oda, és így nevezte el: Isten, Izráel Istene!”

Kezdő hívő koromban egy félreértés miatt összekülönböztem a munkatársammal. Hetekig nem találkoztunk, és egyre nehezebb lett a szívem. Egy istentiszteleten azt vettem észre, hogy nem tudok énekelni. Elszégyelltem magam, és másnap elmentem hozzá. Tisztáztuk a félreértést, kölcsönösen bocsánatot kértünk egymástól. Azon az estén hálás szívvel és nagy örömmel tudtam dicsérni az Urat.

Így érezhetett Jákób is. Haladt előre az Isten által kijelölt úton, érezve a Mindenható megújuló szövetségét, de a bátyjával szemben elkövetett bűne nyomasztotta a lelkét. Alázatosan, de nagy örömmel fogadta bátyja megbocsátó ölelését. Megbékélve, de a kijelölt cél felé önállóan indult tovább, amíg elérte Kánaán földjét. Földet vásárolt, hogy letelepedése szabályos legyen. Oltárt állított Istennek.

Vajon azon az úton járunk, amit Isten kijelölt a számunkra? Tudunk-e bocsánatot kérni vagy megbocsátani?

Nagy Kornél

DÉLUTÁN | 

Egy istenfélő százados hite

Igehely: Lk 7:1–10; Kulcsige: Lk 7:10 „Mire a küldöttek visszatértek a házba, a szolgát egészségesen találták.”

Egy pogány ember példáját állítja elénk a Szentírás. Egy római századosét, aki a megszálló hadsereg tagja volt. Mit tanulhatunk egy pogány katonától?

Emberséget. Mélységes együttérzése áthidalta a közte és a szolgája közötti társadalmi különbséget. Nem táplálta a zsidók és a rómaiak közötti feszültséget sem. Zsinagógát épített a településén. Vajon mi hogyan viszonyulunk embertársainkhoz? A főnökhöz, a beosztotthoz, a szomszédhoz, a hajléktalanhoz? Zavaró tényezőnek vagy Isten képére teremtett embernek látjuk-e őket?

Alázatot. Nem hivatkozott rangjára, érdemeire: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj” (Lk 7:6b)!

Hitet. Elhitte Jézus hatalmát, szavának erejét, a római császár hatalma elé helyezve őt. Elhitte, hogy ha Jézus szól, csoda történik, még akkor is, ha személyesen nincs a beteg mellett. A gyógyulás megtörtént, a szolga újra egészséges lett.

Jézus gyógyító ereje ma is működik, ha olyan hittel és alázattal kérjük tőle, mint ahogy a kapernaumi százados tette ezt kétezer évvel ezelőtt.

Nagy Kornél

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 10:17–24 Kulcsige: Lk 10:21 „Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: «Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.»”

Harminc évvel ezelőtt jelent meg egy film, amely Lukács evangéliuma alapján mutatta be Jézus életét. Több nyáron is levetítettem ezt a filmet kultúrházakban, sátrakban, utcán, még kocsmák udvarain is. Összességében vagy negyven alkalommal néztem meg, de nem tudtam megunni! A nézőket is megragadta, mert bemutatott egy mosolygós, derűvel, örömmel teli Jézust. Az emberek könnyen azonosultak vele. Ugyanakkor sokan a hívők közül megbotránkoztak: szerintük Jézus szentebb, visszafogottabb és komolyabb volt.