2023. május 1., hétfő

DÉLELŐTT | 
Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság

Igehely: 2Kor 3:17-18; Kulcsige: 2Kor 3:17 „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.”

Ma, a munka ünnepén, beszéljünk a szabadságról! Örülünk, ha szabadságra mehetünk, mert végre pihenhet a testünk, és ez így jó. De hogy van ez lelkileg? Az emberek általában vágynak a szabadságra, és ezt úgy képzelik el, hogy „senki ne mondja meg nekem, mit tegyek, mit ne tegyek, én a magam ura vagyok!”
Egy beszélgetés alkalmával egy ember, aki hívőnek vallja magát, ezt mondta: „nem azért lettem hívő, hogy valaki nekem törvényeket meg parancsokat osztogasson, hanem azért, hogy kövessem az Úr Jézust!” Az Úr Jézusnak is volt egy határozott kijelentése: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat” (Jn 14:15). A parancsolatok megtartásában mutatkozik meg leginkább a lelki szabadságom. Ha az Úr Lelke veszi át az irányítást az ember lelke felett, megszűnik önző magatartása, és nem sérelmeit helyezi előtérbe, hanem Krisztusra tekint, a tökéletes példaképre, csendben marad, megfékezi nyelvét. Mikor az Úr Lelke betölti, akkor lesz szabad igazán arra, hogy cselekedni tudja Isten akaratát. Alázkodjunk meg, és könyörögjünk az énekíró szavaival: „Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk!” (HH 668.)
Tapasztalod a Lélek jelenlétét életedben? Szabad vagy arra, hogy az Ige igazságát cselekedjed?

Fülöp Szilárd

DÉLUTÁN | 

A szövetség feltétele a megtisztulás

Igehely: 2Móz 19:1-13; Kulcsige: 2Móz 19:10 „Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Menj a néphez, és rendeld el, hogy ma és holnap szenteljék meg magukat, és mossák ki a felsőruhájukat!”

Isten választott népe megérkezik a Sínai-hegyhez. Három hónap telt már el az Egyiptomból való szabadulás óta, és Isten nagyon fontos dolgot készül tudatni népével. Emlékezteti arra, amit eddig tapasztalhattak a védelme alatt, majd nyilvánvalóvá teszi szándékát: „Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül.” Isten rendelkezik a teremtett világ felett, de a választott népet külön bánásmódban részesíti, szövetségeseivé teszi. De ennek van egy fontos feltétele: a megtisztulás. Rendszeresen látjuk az igében, hogy amikor Istennel készül találkozni a nép, vagy Isten akar beszélni a néppel, ezt megelőzően elrendeli a megtisztulást. Ez ránk is érvényes. Ha Istenhez jövünk, meg kell tisztulnunk, mert a mindennapi életben gyakran beszennyezi valami az életünket. Akik szövetségre léptünk Istennel Jézus Krisztus által, azok mind jó reménységgel vagyunk: „Ezért, akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta” (1Jn 3:3). Tehát ha meg akarunk maradni a szövetségben, ami feltétlenül szükséges üdvösségre jutásunk szempontjából, akkor folyamatosan meg kell tisztulnunk.
Járuljunk alázatban az Úr elé, és könyörögjünk lelkünk tisztaságáért.

Filep Szilárd

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”

Ruth hűsége elsősorban abban mutatkozott meg, hogy maga mögött hagyta régi életét, családját, bálványait, isteneit, szokásait. Elindult az ismeretlenbe, hűséget ígért Naóminak és Naómi Istenének. Alázattal elfogadta anyósa tanácsait. Alárendelte magát az Istentől kapott törvényeknek. Két fontos dolgot figyelhetünk meg a viselkedésével kapcsolatban: 1. Ruth az akkori szokások szerint járt el, melyek közül a legtöbb ma már nehezen érthető. Ezért hiba lenne a mai, erkölcsileg romlott világ torz szemüvegén át nézni a tettét. 2.