2022. július 11., hétfő

DÉLELŐTT | 
Keskeny úton haladjunk előre a cél felé

Igehely: Fil 3:12-14; Kulcsige: Fil 3:2 „Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosztevőktől, óvakodjatok a megmetéltektől!”

Jézus Krisztus követését a Biblia a keskeny úton való járásként mutatja be. Megváltónk beszélt arról a Hegyi beszédben, hogy a széles út a kárhozatba visz, mégis sokan járnak rajta. Ezért szólít fel a Megváltó arra, hogy lépjünk be a szoros kapun a keskeny útra, amely az életre vezet.

Ugyanakkor a Szentírás a sportéletből vett képek segítségével teszi még világosabbá a Krisztus-követés mibenlétét. Habár a Biblia nem egy sporttörténeti dokumentum, mégis meglepően sok részében találkozunk olyan leírásokkal, amelyekben megjelennek bizonyos sportok és a hozzájuk kapcsolódó kifejezések. Ez így van Pál apostol leveleivel is. Mai igénkben is a futáshoz hasonlítja a keresztyén életet az apostol, aki magáról azt vallja, hogy nekifeszülve fut egyenest a cél felé.

Elgondolkodtató számunkra, hogy egy sportoló milyen önfegyelemre és lemondásra képes a hőn áhított siker érdekében. Éppen ezért, a lelki élet versenypályáján haladva, legyünk készek régi énünk naponkénti megtagadására, hogy a mennyei célba érhessünk és győztesek lehessünk.

Miről kell lemondanod annak érdekében, hogy céltudatosan haladhass előre a lelki élet útján? Hogyan állsz régi éned, kívánságaid megtagadásával?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Ments meg engem, Uram!

Igehely: Jób 30:16-31; Kulcsige: Jób 30:27 „Nyugtalanság tört rám, mely nem csillapodik; elértek a nyomorúság napjai.”

Jób könyvét olvasva rádöbbenünk arra a megrendítő igazságra, hogy még az igaz ember is szenvedhet. Eléggé elterjedt ugyanis az a felfogás, amely szerint azért szenved valaki, mert bűnt követett el, illetve bűnös életmódot folytat, bűnt tűr meg az életében. Hiszen Jób barátainak is az volt a véleménye, hogy Jób szenvedései valamilyen rejtett bűnére vezethetők vissza. Ezzel szemben Jób az ártatlanságát igyekezett igazolni. Még Istennel szemben is úgy vélte, hogy nem szolgált rá a sok szenvedésre: „Nem sírtam-e azért, kire nehéz napok jártak? Nem volt-e lelkem szomorú a szegény miatt? Bizony, jót reméltem, de rossz következett. Világosságot vártam, és sűrű homály jött.” (25-26. v.)

Súlyos szenvedések és nagy tragédiák idején vajon nem hasonló kérdéseket feszegetnek a hívő emberek? Uram, miért pont velem történik mindez? Vagy: Miért engeded, hogy ez velem történjen, amikor én igyekeztem hűséges lenni Hozzád? Ilyen kérdések felvetése helyett, inkább legyen követendő Jób kitartása: „Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.” (Jak 5:10-11)

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 19:8–22; Kulcsige: ApCsel 19:21 „Így az Úr ereje által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött.”

Felemelő, ugyanakkor megdöbbentő olvasni Lukács tudósítását az efézusi lelki ébredésről. Pál az Úr Lelkétől indíttatva érkezett Efézusba, és szokása szerint elsősorban a zsidóknak hirdeti az Úr Jézusról szóló örömüzenetet ebben a pogány többségű városban. Jó látni, hogy a Szentlélek hogyan használja Pál apostolt abban, hogy lehetőleg minél több emberhez eljusson az örömüzenet.