2022. augusztus 20., szombat

DÉLELŐTT | 
Hatalmi erők kereszttüzében az ország

Igehely: Ezsd 4:17-24; Kulcsige: Ezsd 4:21 „Most azért adjátok parancsba: Meg kell akadályozni ezeket a férfiakat abban, hogy újjáépítsék a várost, amíg tőlem újabb parancs nem érkezik.”

Izráel népe arra kényszerült, hogy hosszú ideig abbahagyja azt az építkezést, amelyről pedig tudta, hogy szükséges és az Istennek tetsző, de a hatalmon levő király megakadályozta őket a munkavégzésben. Dániel próféta rendeletet kapott az egész néppel együtt, hogy imádkozni csak a királyhoz szabad. Az apostolok parancsot kaptak, hogy ne tanítsanak a Jézus nevében. Mi a helyes döntés, amikor a keresztyének hatalmi erők kereszttüzében vannak? Mindenképp szükséges bölcsességért és bátorságért imádkozni, ugyanis a hívő ember folyamatos kereszttűzben van. „Nem test és vér ellen van tusakodásunk” – mondja Pál apostol.

Dániel a rendelet ellenére is imádkozott. Az apostolok a főpapok parancsa ellenére tanítottak a Jézus nevében. Izráel pedig kivárta, amíg Isten újra lehetőséget nyitott a királyon keresztül az építkezés folytatására. Akinek nincs bölcsessége a helyes döntés felismerésére, Jakab apostol arra bátorít, hogy kérje hittel, és megkapja Istentől szemrehányás nélkül.

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

Teljesítem fogadásaimat

Igehely: Jón 2:8-11; Kulcsige: Jón 2:10 „De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úrtól jön a szabadulás!”

Bizonyára jól ismerjük Jónás próféta történetét. Isten elhívta szolgálni egy városba, a próféta pedig teljesen ellentétes irányba ment. Ahogy lázongott az Istentől kapott küldetés ellen, és menekült előle, krízisbe került az élete. Jónásnak a legnagyobb bajban, a tenger mélyén mondott szavai hasonlóak a mieinkhez, amikor épp válságban vagyunk: „mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról.” Kegyelem, hogy a csüggedést tapasztalva is menekülhetünk Istenhez, és megemlékezhetünk róla. Azonban, ha a Jónás történetét követjük, a csüggedés oka épp az Isten elleni lázadás volt. Amikor mélységbe került, akkor jutott eszébe a prófétának, hogy megadja, amit fogadott.

Életutunk során mi is sok ígéretet tettünk már Istennek: „Ha nincs is társam, követem Jézust!”; „Ezután mindig veled kezdem a napot!”; „Holnaptól többet olvasom a Bibliát!” Adjon az Úr kegyelmet, hogy kitartóak legyünk fogadásaink megtartásában!

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.