2022. augusztus 20., szombat

DÉLELŐTT | 
Hatalmi erők kereszttüzében az ország

Igehely: Ezsd 4:17-24; Kulcsige: Ezsd 4:21 „Most azért adjátok parancsba: Meg kell akadályozni ezeket a férfiakat abban, hogy újjáépítsék a várost, amíg tőlem újabb parancs nem érkezik.”

Izráel népe arra kényszerült, hogy hosszú ideig abbahagyja azt az építkezést, amelyről pedig tudta, hogy szükséges és az Istennek tetsző, de a hatalmon levő király megakadályozta őket a munkavégzésben. Dániel próféta rendeletet kapott az egész néppel együtt, hogy imádkozni csak a királyhoz szabad. Az apostolok parancsot kaptak, hogy ne tanítsanak a Jézus nevében. Mi a helyes döntés, amikor a keresztyének hatalmi erők kereszttüzében vannak? Mindenképp szükséges bölcsességért és bátorságért imádkozni, ugyanis a hívő ember folyamatos kereszttűzben van. „Nem test és vér ellen van tusakodásunk” – mondja Pál apostol.

Dániel a rendelet ellenére is imádkozott. Az apostolok a főpapok parancsa ellenére tanítottak a Jézus nevében. Izráel pedig kivárta, amíg Isten újra lehetőséget nyitott a királyon keresztül az építkezés folytatására. Akinek nincs bölcsessége a helyes döntés felismerésére, Jakab apostol arra bátorít, hogy kérje hittel, és megkapja Istentől szemrehányás nélkül.

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

Teljesítem fogadásaimat

Igehely: Jón 2:8-11; Kulcsige: Jón 2:10 „De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úrtól jön a szabadulás!”

Bizonyára jól ismerjük Jónás próféta történetét. Isten elhívta szolgálni egy városba, a próféta pedig teljesen ellentétes irányba ment. Ahogy lázongott az Istentől kapott küldetés ellen, és menekült előle, krízisbe került az élete. Jónásnak a legnagyobb bajban, a tenger mélyén mondott szavai hasonlóak a mieinkhez, amikor épp válságban vagyunk: „mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról.” Kegyelem, hogy a csüggedést tapasztalva is menekülhetünk Istenhez, és megemlékezhetünk róla. Azonban, ha a Jónás történetét követjük, a csüggedés oka épp az Isten elleni lázadás volt. Amikor mélységbe került, akkor jutott eszébe a prófétának, hogy megadja, amit fogadott.

Életutunk során mi is sok ígéretet tettünk már Istennek: „Ha nincs is társam, követem Jézust!”; „Ezután mindig veled kezdem a napot!”; „Holnaptól többet olvasom a Bibliát!” Adjon az Úr kegyelmet, hogy kitartóak legyünk fogadásaink megtartásában!

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”

A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?