Igehely: Zsid 3:1-6; Kulcsige: Zsid 3:3 „Ő ugyanis Mózesnél nagyobb dicsőségre volt méltó, mint ahogyan a háznál nagyobb méltósága van a ház építőjének.”
Akik a mennyei elhívás részesei, azok figyelnek Jézus Krisztusra. Akkor vagyunk igazán a helyünkön, ha Jézus mindenben mindenné lett számunkra. Nincs senki és semmi, ami Őt szívünk trónjáról letaszítaná. Figyelnünk kell rá, mert Ő a mi hitvallásunk apostola és főpapja. Általa nyertünk kegyelmet, bűnbocsánatot, üdvösséget. Jézus által van menetelünk az Atyához, Ő a mi egyetlen közbenjárónk.
Jézus földi élete és Mózes élete között megfigyelhető néhány hasonlóság. Például csecsemőkorában Jézus és Mózes is megmenekült egy gonosz, zsarnok uralkodó kezéből. Érvényes mindkettőjükre az, amikor azt mondja az ige: „Egyiptomból hívtam ki fiamat” (Mt 2:15). Mózes közvetítő – közbenjáró szerepet is betöltött Izráel és az Atya között. Egyfajta szabadító volt ő Izráel számára.
Azt is látnunk kell, hogy Jézus Krisztus feljebbvaló Mózesnél. A hasonlóságok ellenére nem állítható másokkal egy sorba. Ő az Atya küldötte, az Atya szerelmes Fia. Ő Jézus Krisztus, aki emberré lett azért, hogy megváltson minket. Jézus közbenjáró és szabadító munkája az egész világra kiterjedt. Ma is érvényes a szabadítása: kész ma is megbocsátani, megszabadítani bűneiből mindenkit, aki hittel jön hozzá.
Gondoljunk csak bele: minden térd meghajlik Őelőtte, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr. Ő maga a mindenekfelett való hatalmas Isten. Hatalmassága ellenére foglalkozik velünk, gondoskodik rólunk, porszemekről. Engedjük, hogy életünkben Ő legyen a legnagyobb és leghatalmasabb Úr és Király.
Fűrészes-Szálasi Rudolf
Imaáhítat: Imádkozzunk, hogy gyülekezetünk a nyári időszakban is egységes, növekvő legyen! – ApCsel 16:5
Bibliaóra: Ő a lelkünk gyógyítója – Jn 5:1-30 (Jn 5:24)
Káleb, a hit embere
Igehely: 4Móz 13:21–33; Kulcsige: 4Móz 13:30 „Bár Káléb csitította a népet, amely Mózes ellen fordult, mert ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert le tudjuk győzni őket.”
Ahol a hitetlenség elkezd működni, ott előjön mindig a csakhogy és a de. A kémek szemükkel látták és tapasztalták, hogy az ország olyan volt, amilyennek a Jó Atya megmondta. Maga a nép is láthatta azokat a javakat, amiket magukkal hoztak. Beszámolójukat mégis azzal a hitetlen gondolattal folytatják: „csakhogy erős nép lakik azon a földön…” A látható dolgokat észrevették, és jól megfigyelték, de a láthatatlanok rejtve maradtak előttük. A város valóban nagy volt, de Isten még nagyobb. Az óriások erősek, de Isten még erősebb. Elfelejtik Isten ígéretét: „Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged…” (5Móz 8:7a)
A hívő ember mindig a hit szemüvegén keresztül kell, hogy szemlélje az előtte álló nehézségeket. Istennel kezdi a helyzetfelmérést, és Isten ígéreteire támaszkodva bízik benne. A nehézségek ideje alatt is Őrá néz, és rá támaszkodik. Az élő hit azt a szilárd meggyőződést táplálja szívünkben, hogy a mindenható Isten számára még sohasem volt egy fal túl magas, vagy egy óriás túl nagy. Káleb ezt a drága hitet képviselte, amikor ezt mondta: „Bátran felmehetünk és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk vele” (13:30). Káleb vállalja a meggyőződését, és bátran tesz bizonyságot, hogy elfoglalhatják a földet, mert egyetlen dologtól függ minden: az Úrtól. Nem attól, hogy hányan vannak, vagy hogy mekkora az ellenség. A hit embere számol Isten erejével és hatalmával.
Az Úr értékeli ezt a hitet: „De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre, amelyre bement, és örökségül bírja azt az ő magva” (4Móz 14:24). A hit emberére az ígéret földje vár.
Káleb hite, magatartása a nehézségek ideje alatt példaértékű számunkra is, hisz hűséges volt, de nemcsak akkor, amikor nem volt ellenség és baj, hanem akkor is, amikor volt ellenség, és az ellenség nagy volt. Isten bennünk is ilyen hitet keres. Ne engedjük, hogy a körülmények kizárják Istent életünkből, legyen mindig szemünk előtt Ő, aki a leghatalmasabb, aki legyőzte a hatalmas ellenséget: a halált és a poklot. Vére árán tette ezt a golgotai kereszten. Győzött, hogy mi Őrá nézhessünk, és benne higgyünk.
Fűrészes-Szálasi Rudolf
