2020. június 4., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Isten tud igazságot szolgáltatni

Igehely: Zsolt 43:1-5; Kulcsige: Zsolt 43:5 „Miért csüggedsz el, lelkem, és miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!”

A panaszének írója Isten igazságszolgáltatása után vágyik. Ítéletét, szabadítását és oltalmát óhajtja azokkal szemben, akik irgalmat nem ismerve, gonoszul támadtak ellene. A szívét nyugtalanító miértekre Istentől várja a lelki szükségeit kielégítő választ.

Az igazságtalanság ma óriási méreteket öltött, ami Isten népével szemben még erőteljesebben nyilvánul meg, mint bármikor eddig. Milyen jó, hogy minden esetben számíthatunk Istenre, aki igazságos. Neki bátran elmondhatjuk gondunkat őszintén, és ma is megtapasztalhatjuk segítségét.

A 3. versben levő kérés sokatmondó számomra. Isten világossága és igazságossága után vágyik. Tudja, hogy csakis ezek által juthat Isten jelenlétébe, az Ő oltára elé, ahol szomorúsága örömre, panasza pedig dicséretre változik. Emlékezz te is hasonló átélésekre, amikor Isten közelségében lelkiállapotod teljesen megváltozott, és szívedben dicsőítő ének fakadt Urad és Istened felé, ami iránta való őszinte bizalmat eredményezett.

Kinek szoktad kiönteni szíved bánatát? Kitől vársz megoldást azokra? Milyen vezetés folytán kapsz békességet szívedbe?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Hasznos a Lélek kijelentése

Igehely: 1Kor 12:7-11; Kulcsige: 1Kor 12:7 „A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele.”

Isten a lelki ajándékokat a közösség javára, annak építésére adta, nem pedig öncélú szeszélyek önkényes gyakorlására. Krisztus ajándékokkal felruházott embereket ad a gyülekezetnek, annak építésére, megsegítésére, előhaladására, hasznára.

Isten mindenkinek, minden gyermekének ad valamilyen ajándékot (7.v.). Nem létezik ajándék nélküli hívő. A némelyeknek kifejezés ugyanakkor arra utal, hogy Isten nem adja mindet egy személynek, mint ahogy nincs olyan testrészünk, ami minden szerepet képes lenne betölteni, mert ez szükségtelenné tenné a többit. Pál azt is világossá teszi, hogy nincs egyetlen olyan ajándék sem, amivel mindenkinek rendelkeznie kellene (29-30.v.). Ez meghasonlást okozna Krisztus testében (25.v.). Az is figyelemre méltó, hogy Pál a felsorolt ajándékokat mind szükségesnek látja, mégis a Lélek által arra buzdítja a korinthusi hívőket, hogy igyekezzenek a hasznosabb ajándékokra (31.v.). Szeretné, ha mindnyájan szólnának nyelveken, de még inkább azt, hogy prófétáljanak.

Legyünk hasznos eszközök az Úr kezében, hogy elkerüljük a haszontalan szolga sorsát (Mt 25:30)!

Kiss Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:8–20 Kulcsige: ApCsel 14:11 „Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!”

Pált és Barnabást egyik nap istenítették, másnap pedig megkövezték. Döbbenetes, hogy ilyen rövid időn belül ilyen végletekre képes az ember! Míg a csoda elég volt arra, hogy Pált és Barnabást Zeusznak és Hermésznek higgyék, arra már nem volt elég, hogy az általuk hirdetett üzenetet befogadják. Látták a csodát, és úgy reagáltak, ahogy a hitük szerint természetes volt: a sánta gyógyulása csakis az istenük tette lehet. Hiába a csoda, ha az ember a saját elvárásán vagy meggyőződésén kívül nem hajlandó mást elfogadni.