2019. november 4., hétfő

DÉLELŐTT | 
Mindent a mennyből kapunk: az örök életet is

Igehely: Jn 3:23-26; Kulcsige: 3:27 „János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.”

Isten az Ő Fiát a mennyből küldte el a földre. Nem azért, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Minden ember el volt veszve, és minden embernek fel van kínálva a mennyből jött Szabadító és Megtartó Jézus Krisztusban az örök élet. Minden ember életének fordulópontja az, hogy hogyan viszonyul Jézus Krisztushoz. Aki hisz benne, nem kárhozik el, de aki nem hisz, már el is kárhozott (Jn 3:18).

A földi ember földi dolgokról gondolkodik, azok kötik le figyelmét, s azokról beszél. Jézus Krisztus azonban mennyei dolgokról szól. Arról tesz tanúbizonyságot, amit az Atyánál látott és hallott, és ezeket cselekszi is (26.v.). Ez nem mindenkinek tetszett, és kezdtek féltékenykedni rá. Szóvá is tették Keresztelő Jánosnak. János azonban tudta, hogy mi a helyes felelet: ,,Semmit sem szerezhet az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki” (27.v.). János nem rivalizál, nem is féltékeny Jézusra. Tudta azt is, hogy Jézus a vőlegény, ő meg a barátja, aki ujjongva örül a vőlegény tetteinek. János helyesen viszonyult Jézushoz. És te hogyan viszonyulsz hozzá? Milyen kapcsolatod van vele?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

Az örök élet elvesztése

Igehely: 1Móz 3:22-24

A bűnbeesés által az ember óriási változáson ment keresztül. Ezt a változást az eredményezte, hogy az első házaspár engedetlen lett, és nem vette figyelembe Isten tanácsát. Arról a fáról evett, amelyiknek a gyümölcse által az ember részese lett a jó és a rossz ismeretének. Ez a gyümölcs nemcsak fizikai táplálék gyanánt szolgált, hanem különböző szellemi természetű hatásai voltak az ember életére. A jó és gonosz fáján levő gyümölcsök elfogyasztása által az ember olyat ismert meg, amit csak Isten tudott, aki meg akarta óvni az ember világát attól a rossztól, amit a Sátán lázadása okozott. Az ember viszont kaput nyitott a bűn előtt, és részévé vált a gonoszság.

Ez után olvasható az, hogy Isten kiűzte az első emberpárt az Éden kertjéből, azért hogy még nagyobb bajt ne hozhasson magára, mert ha szakított volna az élet fájáról is, akkor örökké élt volna bűnös, romlott állapotában. Igazi átok lett volna, ha ebben a bukott állapotában élt volna örökké. Isten ma is örök életet tud adni, ha bűneiddel Jézushoz jössz, hiszen Ő az egyetlen megoldás a megtisztulásodra és az örök életedre. Továbbá pedig te is meg fogod tapasztalni, hogy Jézus Krisztus nemcsak a szabadítód, hanem a megtartód is lesz, akinek kezéből semmi és senki ki nem ragadhat (Róm 8:38-39).

Tóth Róbert

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.