2019. augusztus 22., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A megigazulás kiteljesedő áldásai

Igehely: Róm 5:1-11; Kulcsige: 5:9 „Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól.”

A megigazulás ajándékcsomagja tulajdonképpen egy kincsesláda. Színültig telt kincsesláda, melynek szélességét és hosszúságát, magasságát és mélységét képtelenek vagyunk bármilyen mércével behatárolni. Ebben ott van az Istennel való teljes kibékülés bizalom- és örömteljes állapotának aranykoronája; ott van a folyton megújuló és növekvő kegyelem pazar gyémántja; ott van a reménység színezüstje; ott vannak a megpróbáltatásokban nyert állhatatosság, kipróbáltság drágakövei, és még annyi, de annyi minden, amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi elme el sem gondolt! Jézus Krisztussal együtt minden áldás nekünk adatott! Pál azt mondja: amiképpen biztos az, hogy az Ő halála (mikor még bűneinkben voltunk) megbékéltetett minket az Istennel, mennyivel inkább biztosak lehetünk abban, hogy az Ő élete (minekutána megváltott minket) megtart az üdvösségre! Van-e okod kételkedni a megtartatásodban? Járulsz-e minden nap bizalommal a kegyelem királyi székéhez, a megigazulás áldásainak kimeríthetetlen kincsesládájához?

Kiss Lehel

DÉLUTÁN | 

Elköltözünk a mennybe

Igehely: 2Tim 4:6-8

Nem egy végelgyengülésben szenvedő utolsó nyögései ezek a szavak, hanem egy olyan ember erőteljes bizonyságtétele, aki még sok mindent képes volna megtenni: még sok utazáson részt vehetne, még sokat prédikálhatna. Pál azonban Isten Lelkének vezetésére hangolódva tudja, hogy ezekre már nem fog sor kerülni, mert mártírhalálra méltatja nemsokára a Krisztus. Harcait, pályafutását, hitét igaz mérlegre teszi. Mintegy leltárt készít. Hálával könyveli el, bátran vallja, hogy harca nem valami felbőszültségtől ingerelt, önző, rosszindulatú harc volt, hanem nemes harc. El tudod-e ezt mondani a te harcaidról? Kijelenti, hogy a megfelelő pályán futott, a tőle telhető legőszintébb odaadással és becsületességgel. El tudod-e ezt mondani a te futásodról? Vallja, hogy a Krisztustól kapott, a maga tisztaságában megőrzött hit képes megtartani őt, és meg is tartja a halálon át az üdvösségre. El tudod-e ezt mondani a te hitedről?

Talán még az éjszaka számon kérik a lelkedet...! Áldott legyen az Isten, akinek ingyen kegyelméből az igennel válaszolók megszámlálhatatlan sokaságával együtt mindörökre a menny lakói leszünk a Krisztus érdeméért!

Kiss Lehel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.