2018. november 10., szombat

DÉLELŐTT | 
Elmúláshoz közeli régiek

Igehely: Zsid 8:6-13; Kulcsige: Zsid 8:13 „Amikor új szövetségről szól, elavulttá teszi az elsőt, ami pedig elavul és megöregszik, az közel van az elmúláshoz.”

Korunkat a gyors változás jellemzi. Az idősebbeknek elég nehéz már lépést tartaniuk ezzel a gyorsasággal. Talán megtörtént velünk is, hogy örömet akartunk szerezni szüleinknek egy új telefonkészülékkel, de amikor meglátták a sok gombot, ijedten, valahogy így reagáltak: „jobb volt nekünk a régi!” Lehet, hogy ez csak addig tartott, amíg rájöttek, hogy az új termék, bár más, mégis több mindent tud, és könnyebb vele a kapcsolatfelvétel.

Bár Istenről az van megírva, hogy Benne nincs változás, sem változásnak árnyéka, de a mi érdekünkben Ő is változtatott az évezredek alatt: új szövetséget kötött az emberiséggel. A Sínai szövetséget, amit Mózes révén szerzett Izráellel új szövetségre „cserélte”. Ezt a szövetséget Isten Jézus Krisztus személyén keresztül kötötte nemcsak Izrael népével, hanem az egész emberiséggel. Ezzel a szövetséggel, Istennek az volt a célja, hogy az egész emberiséget megbékéltesse Önmagával. A szövetség alapja és pecsétje Jézus vére. Lényege, hogy minden ember személyesen járulhat Isten elé, Jézus vére érdemében bűneire bocsánatot kap, és Isten családjába nyer befogadást. Aláírtad-e már ezt a szerződést?

Sebestyén László

DÉLUTÁN | 

Láttam Isten dicsőségét!

Igehely: ApCsel 7:54-60

A Bibliában több olyan személyről olvasunk, akiknek megadatott, hogy lássák Isten dicsőségét. Ábrahámot megszólította Isten és ő engedelmeskedett neki; Ézsaiás látta a trónon ülő Urat; Péter, Jakab és János meglátták és megrémültek. Erről a dicsőséges Istenről beszélt István is a főpap előtt a népnek. Az emberek arra lettek figyelmesek, hogy István látja is azt, amiről beszél. Szentlélekkel telve az égre emelte tekintetét és „látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll.” A dühös férfiak látványa és a fogak csikorgatásának zaja nem ijesztette meg Istvánt, mert látta Isten dicsőségét. Mikor Isten gyermeke látja a dicsőséges Jézust, akiben reménykedik, képes átmenni bármilyen próbán, nehéz helyzeten. Lehet az kórházi ágy, pénzügyi nehézség, bizonytalan élethelyzet. Ezt a dicsőséget a sátán próbálja elrejtetni előlünk, mivel tudatában van, hogy Jézus Krisztus evangéliumának dicsősége képes a hívőt átformálni, és egyre szorosabb kapcsolatra vinni teremtőjével. Ha talán nem láttad ezt a dicsőséget a nap folyamán, jöjj most és szemléld ezt István békességében, aki gyilkosaiért is tudott imádkozni.

Sebestyén László

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.