2018. december 10., hétfő

DÉLELŐTT | 
Munkaidő után számonkérés

Igehely: Lk 19:11-27; Kulcsige: Lk 19:15 „Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan kereskedett.”

Abban a gyárban, ahol kb. huszonöt éve dolgoztam, a kijárati kapunál egy hatalmas plakát állt, rajta egy szúrós tekintetű férfi, aki mutató ujját ránk szegezte, és ezt kérdezte: „Annyit és úgy dolgoztál, ahogy kell? Elégedetten mész haza?” Nem szeretjük, ha számon kérnek! Nem is tartozunk mindenkinek számadással, de annak igen, aki az életével, és vele együtt minden jóval megajándékozott.

A minák példázata a nemes emberről szól, aki távoli országba utazott, hogy királyi méltóságot szerezzen magának. Jézus, halála után, Isten jobbjára ülve kapja meg a királyi méltóságot, és majd visszatértekor állítja fel uralmát. Távolléte idejére szolgái konkrét feladatot kapnak: a rájuk bízott értékekkel kereskedjenek. A számonkérés a király megérkezésekor kezdődik.

Munkaidőnk hamarosan lejár. Megváltónk figyelmeztet: „Nekünk – amíg nappal van – annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat” (Jn 9:4). Amikor az Úr visszatér, először híveivel tart számadást. Hűségünket méltányolja és jutalmazza az eredmény arányában, de a gondtalanokat és az ellenszegülőket megbünteti. „Ma van a munkanap. Mért pihennél most?... Fel, fel a szent munkára!”

Nagy István

DÉLUTÁN | 

A Lélek által jársz Vőlegényeddel?

Igehely: Júd 14-19

Az apostol éles határvonalat húz az „ezek” és a „ti szeretteim” csoportja közé. A „ezek” csoportját alkotják azok, akikről Énók is prófétált, aki Ádámtól számítva a hetedik volt. Bűnük a zúgolódás, ők sorsuk ellen lázadnak, vágyaik után járnak, fölényesen jártatják a szájukat, és haszonlesésből embereket dicsőítenek. Ezért Isten szent seregeivel ítéletet tart felettük, és megbünteti őket az istentelenül elkövetett tettekért és minden káromló szóért. A büntetés tehát utolér minden istentelent, minden istentelenségért. Mindkét szóban benne van a fosztóképző. Mégpedig a legfontosabb hiányzik: maga Isten!

A „ti szeretteim” csoport felé azt üzeni az apostol, hogy emlékezzünk az igékre, amiket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai mondtak: „Tudjátok meg elsősorban azt, hogy az utolsó napokban csúfolódók támadnak, akik mindenből gúnyt űznek, akik saját kívánságaik szerint élnek” (2Pt 3:3). Azzal, hogy elővetted a Bibliát és az áhítatos könyvet és olvasod Isten igéjét, azt jelzed, hogy kívánod a Vőlegényeddel való kapcsolatot, akarod járni a Jézus lábnyomát. „Mindig csak Istennel, sohasem a bűnnel!” Ámen!

Nagy István

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 27:1–4 Kulcsige: 2Krón 27:3–4 „Ő építtette meg az Úr háza felső kapuját, és sokat építtetett a Várhegy kőfalán is. Júda hegyvidékén városokat emelt, az erdőkben pedig várakat és őrtornyokat építtetett.”

Nagyon jó, ha vannak államférfiak, akik megerősítik az országot. Mindenki lehet ilyen ember, aki végzi a maga feladatát és a különféle területeken helytáll. Milyen területeken?

Szellemi területen. Ez az első és a legfontosabb. Jótám azt tette, amit Isten helyesnek lát. Nem azt, amit ő lát jónak, nem azt, amit a közvélemény helyesel, hanem amit a szent Isten akar. Ha valaki erre törekszik, ennek nagy hatása van és jó eredménye.