2017. május 29., hétfő

DÉLELŐTT | 
A szülőket tisztelő gyermek

– Péld 3:1-12

A tisztelet mások iránt érzett elismerésünket, megbecsülésünket jelenti. A tiszteletadás nem velünk született tulajdonság. A szülők feladata tanítani a gyermekeiket erre. Ha ez elmarad, nehézségei lesznek a gyermeknek az óvodában, iskolában, és a többi embertársi kapcsolatai is áldatlanok lesznek. A szülőket tisztelő gyermeknek van esélye, hogy tisztelje Istent, míg ellenkezőleg ez szinte lehetetlen.
Mitől lesz valaki szüleit tisztelő gyermek? Leginkább attól, hogy a szülői tanításokat és parancsolatokat megszívleli és gyakorolja. E zsoltár tananyagot ad az istenfélő szülőknek azzal kapcsolatosan is, hogy milyen értékekre tanítsák gyermekeiket. Ezek az Istennel való kapcsolatunk alappillérei.
Az ötödik parancsolat az egyedüli, amely ígérettel párosul (2Móz 20:12; Ef 6:2). E zsoltárban igen gazdag és kívánatos ígéretcsokor található, ami azoké, akik tisztelik földi és mennyei atyjukat: hosszú élet, magas életkor, jólét, kedvesség Istentől és emberektől, gyógyulás, felüdülés, bőség. Te miben fejezed ki ma tiszteletedet?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Szentlélekkel teljes emberek: Becalél

– 2Móz 35:30-35

Előző szolgálati helyemen volt a gyülekezetben egy kedves, csendes testvér. Nem volt igehirdető, még imáit is alig hallhatóan mondta el, de mindig készségesen megjavította a vízpumpát a szolgálati lakásnál, hogy ne legyen fennakadás a vízhasználatban. Modernkori Becalélként végezte szolgálatát.
Becalél feladata annak idején a Szent Sátornak és szent berendezéseinek a megtervezése és elkészítése volt, melyhez isteni lélekre, bölcsességre és értelemre volt szüksége. Mennyivel másabb az a tervezés és munkavégzés, amely a Lélek vezetése és irányítása alatt zajlik, és valósul meg!
Becalélnak volt egy szintén Istentől kijelölt munkatársa: Oholiáb. Az Istentől elhívott ember ugyanis boldogan munkálkodik együtt más elhívott társakkal, még ha vannak is néha különbözőségek közöttük.
Isten a tanítás képességével is felruházta Becalélt. Kész volt továbbadni az Istentől kapott bölcsesség ismereteit. Nem volt önző, nem volt kényelmes, nem akarta megtartani az ismereteket, sőt vállalta a tanítás fáradságát is. Mi is adjuk tovább Isten áldásait!

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?