2017. december 23., szombat

DÉLELŐTT | 
Éber várakozás

Igehely: Zsolt 130; Kulcsige: Zsolt 130:6 „Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.”

Egy mélységben levő ember honnan várhat segítséget? Önmagán képtelen segíteni, ha mellette vannak is mások, azok is ott vannak lent. Segítség csak felülről jöhet. A bűn a mélységbe vonja az embert, Isten azonban fent van és figyelmes a mélységben levők segélykiáltására. Ezt látjuk ebből a zsoltárból is. Isten kegyelmességére hivatkozva folyamodik segítségért a bűnös. Valószínű, hogy nem először kér bocsánatot, amikor kijelenti „nálad van a bocsánat, ezért félnek téged”. Isten nem változott azóta. Ma is kiálthat hozzá a mélységből bárki. Aki feltekint rá és hozzá kiállt szabadulásért, bocsánatot nyer. Ezt követi az Istenbe vetett teljes bizalom, a reménység és a várakozás. Mi el tudjuk-e mondani, hogy várjuk az Urat, Megváltónkat, Üdvözítőnket? Él bennünk a remény, hogy el fog jönni? A Krisztusban hívők, Isten újjászületett gyermekei az Úr Jézus Krisztus mennybemenetele óta ebben a várakozásban élnek. Boldog az az ember, aki már tudja, és mások elől sem titkolja el, hogy a mi országunk a mennyekben van, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk. Legyen éber várakozásunk minden nap!

id. Szűcs Attila

DÉLUTÁN | 

Zakariás próféciája

Igehely: Lk 1: 67-80

Amikor a Messiás érkezésének a küszöbén áll, Zakariás, a szentéletű, idős pap két dolgot hangsúlyoz ki hálaénekében, ami egyben prófétikus kijelentés is.

Hálás Istennek a Messiásért, aki azért jön el, hogy váltságot és üdvösséget hozzon népének (68-69v.). A Messiás, az „erős üdvözítő” azért jön el, hogy bennünket megszabadítson, azzal a céllal, hogy mi neki szolgáljunk szentségben és igazságban. Zakariás akkor tesz ilyen kijelentést a Messiásról, amikor nem látta még csodáit, nem hallotta tanítását, de mi az Ige által „láthattuk” csodáit és „hallhattuk” már tanítását. Milyen tehát a mi véleményünk a Messiásról, és milyen életre késztet ez a tudat, miközben várjuk második eljövetelét?

Zakariás hálás a fia, János szolgálatáért, amely majd a bűnbocsánatról fog szólni, világosságról és békességről. A te számodra felragyogott már az igazi világosság? Megvan már a bűnbocsánat öröme? Ott van-e a szívedben az Úrtól származó igazi békesség is? Hadd legyen ilyen mindnyájunk szíve, akik adventben élünk!

Rajna Ottó

 Napi áhítat

Igehely: Jób 32:6–12 Kulcsige: Jób 32:8 „De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi.”

A három barát hosszú vitát folytatott Jóbbal a szenvedése okairól. Egy idő után a vita elakadt. Elihú eddig türelmesen várt a megszólalással, mivel fiatalabb volt a többieknél. Úgy érezte, hogy most már megszólalhat, mert fontos üzenete van Jób és barátai számára (5–7 v.). Azt állítja, hogy az embernek nem az előrehaladott kora, hanem az Istennek benne lakó Lelke adja a bölcsességet (8.v.).

Jób szenvedéstörténetének kontextusában az igazi bölcsesség a megpróbált Jób ajkán fogalmazódik meg: „Bizony könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem” (Jób 40:4).