Igehely: Péld 8:12, 22-31; Igehely: Péld 8:23 „Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.”
Igeszakaszunkban a bölcsességről van szó. De mi lehet az igazi bölcsesség? Az a dolog, amire szükségem van ahhoz, hogy jó döntést hozzak, vagy talán egy fogalom, amivel soha nem fogok megbarátkozni? Bár szeretném, ha tanácstalanságomban néha rám találna...
Igehely: Zsolt 34:1–11 Kulcsige: Zsolt 34:2 „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.”
Sokszor úgy érezzük, megszégyenítenek bennünket Dávid zsoltárai. Egy másik szövetségben élt, istenismeretre is kevesebb lehetett, mint nekünk, mégis annyira túlcsordul belőle a hálaadás és az Isten dicsérete, hogy az mindenképp példa számunkra.
Igehely: Zsolt 118:5–21; Kulcsige: Zsolt 118:19 „Nyissátok ki előttem az igazság kapuit! Bemegyek, és hálát adok az Úrnak!”
Évekkel ezelőtt megkeresett egy volt osztálytársam, hogy beszélni szeretne velem. Elmondta, hogy meghalt az édesanyja daganatos betegségben, neki tönkrement a házassága, és ráadásként az ő szervezetében is diagnosztizálták a rákot. Nagyon megsajnáltam, majd később ennek a zsoltárnak a 17.
Igehely: Zsolt 107:1–3, 31–43 Kulcsige: Zsolt 107:43 „Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az Úr kegyelmes tetteit!”
Ennek a zsoltárnak a legtöbb versében ott van a felhívás a hálaadásra. Mikor hálát adunk, olyankor elismerjük, hogy van Valaki, akinek hatalma volt, van és lesz arra, hogy velünk jót cselekedjen vagy jó adományokat és tökéletes ajándékokat adjon. Bölcs dolog ezt elismerni.
Igehely: Zsolt 40:1–11,17–18 Kulcsige: Zsolt 40:4 „Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne.”
Nagyszerű dolog, amikor megtörténik az a csoda, hogy a kiáltó, segélykérő ajak új énekre nyílik meg. Mi történt a kétféle hang megszólalása között? „Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet” (3.v.).
Igehely: Zsolt 116:1–19; Kulcsige: Zsolt 116:12 „Mit fizessek az Úrnak a sok jóért, amit velem tett?”
Mielőtt Dávidból feltörne ez a kérdés, emlékezik, elmélkedik az Úr jóságáról és hűségéről. Mikor bajban vagyunk, sokkal hamarabb keressük az Urat, vagy lehet, helyesebb, ha úgy mondjuk: a megoldást a problémánkra.
Igehely: Róm 9:30–10:10; Kulcsige: Róm 9:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”
Azt szokták mondani, hogy a hit mindenkinek magánügy. Ez nem igaz. Jézus ezt mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” (Mt 10:32–33). A tanítványok Jézus feltámadását nem hitték el, akkor se, ha olyanokkal beszéltek, akik találkoztak a feltámadott Jézussal. Szükséges volt a személyes találkozás Vele. Mivé váltak a találkozás után? „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4:20)