Igehely: Jel 4:1-11; Kulcsige: Jel 4:2b-3 „És íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki. 3Aki ott ült, úgy ragyogott, mint a jáspis és a karneol; és a trón körül szivárvány ragyogott, mint a smaragd.”
Érdekes, hogy az első dolog, ami megragadja János figyelmét a mennyben, egy trón, amelyen ül valaki. Ki lehet ő? János szájából egyszer sem halljuk, hogy a trónon ülő Isten lenne. Azonban a négy élőlény vallástétele minden kétséget eloszlat.
Igehely: Dán 7:15-28; Kulcsige: Dán 7:17 „Ez a négy hatalmas vadállat négy királyságot jelent, amelyek létrejönnek a földön.”
De jó, hogy Dániel megdöbbenését és rémületét nem közömbös érdektelenség követte! Még látomás közben további felvilágosítást kért, hogy több információhoz jusson a negyedik vadállatról.
Igehely: Dán 7:1-14; Kulcsige: Dán 7:9 „Azután ezt láttam: Trónokat állítottak föl, és helyet foglalt egy öregkorú. Ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj, mint a tiszta gyapjú. Trónja olyan volt, mint a lángoló tűz, s annak kerekei, mint az égő tűz.”
Bár az évszázadok alatt szerteágazódott a dánieli látomás értelmezése, a konzervatív Bibliamagyarázók abban legalább megegyeznek, hogy a négy vadállat négy birodalmat (Babilon, Méd-Perzsa, Görög, Római) jelképez, melyek kisebb-nagyobb mértékben befolyással voltak és vannak Isten népének történelm
Igehely: Dán 6:16-29; Kulcsige: Dán 6:23 „Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó, király, semmivel.”
Dánielt bevádolják irigy társai a király előtt. A királyt kötötte a médek és perzsák törvényének a megváltoztathatatlansága, ezért Dánielt a kiéheztetett oroszlánok közé kellett vettetnie.
Igehely: Dán 6:2-15; Kulcsige: Dán 6:6 „Akkor azt mondták ezek az emberek: Nem találunk semmiféle ürügyet, hogy bevádolhassuk ezt a Dánielt, hacsak Istenének a törvényével kapcsolatban nem találunk ellene valamit.”
Isten csodálatos gondoskodása, hogy kezünkben lehet az általa ihletett teljes Írás (2Tim 3:16-17). De rosszul is lehet használni Isten igéjét. Tipikus példa, amikor az alkohol használatára mentséget találnak a Timóteusnak szánt tanács alapján (1Tim 5:23).
Igehely: Dán 5:13-6:1; Kulcsige: Dán 5:22 „De te, Bélsaccar, aki a fia vagy, nem aláztad meg magadat, bár mindezt tudtad.”
Bélsaccar tudja, hogy kicsoda Dániel! Mégis először a varázslókat, jövendőmondókat hívatta magához. Tudta, hogy Dániel meg tudja fejteni az írást és annak jelentését! De akkor miért nem hívatta őt először?
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.