2023. április 30., vasárnap

DÉLELŐTT | 
A Krisztus által kapott szabadság

Igehely: Gal 5:1-6; Kulcsige: Gal 5:1 „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.”

Számomra boldog tudat az, hogy Krisztus szabadságra szabadított meg, és nem újabb terheket helyezett rám. Ezenfelül lehetővé tette azt minden ember számára, hogy higgyen és bízzon benne. Ő az, aki elveszi a terheket, és így teszi szabaddá a lelkemet, életemet minden felesleges kényszercselekvéstől.
Az apostol idejében is sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy törvény vagy kegyelem által van a megmaradása az embernek a Krisztussal való közösségben. Ebben az igeszakaszban Pál apostol határozottan kijelenti azt tényként, hogy mi szabadságra hívattunk, és ebben meg kell maradnunk teljes meggyőződéssel. Ne engedjük magunkat a szolgaság igájába fogni! A Krisztusban hívő számára minden helyzetben a hit a meghatározója a cselekedeteinek, és nem a cselekvés határozza meg a hitet. A zsidó származású megtértek közül voltak, akik azt várták el a pogányok közül megtértektől, hogy vegyenek fel zsidó vallási szokásokat, de Pál azt mondja, nem ez a szabadságnak a mutatója. A Krisztus által kapott szabadság a Szent Lélek jelenléte által való várakozásban, az igei igazságok megélésében, a jó reménység öntisztogatásában mutatkozik meg. Ha valaki Krisztusban van, annak az életében a Krisztus iránti szeretetéből, Krisztusba vetett hitéből, a Szent Lélek irányítása által véghezvitt cselekedeteiben mutatkozik meg a Krisztus által kapott szabadsága. Szolgai lelkülettel kész bárki irányában megalázkodni, hogy ezáltal megnyerhessen embereket Krisztus számára.
Krisztus nem leigáz embereket, hanem felszabadít egy örömteli, bővölködő életre. A Krisztus átal kapott szabadság a szeretetben élő hívők öröksége. Akit Krisztus megszabadít, az valósággal szabad. Csak Krisztustól kaphatunk igazi szabadságot. Törekedjünk ezt jól kihasználni a lelkünk megerősödésére, és mások Krisztushoz vezetésére!
Megvan neked ez a szabadságod? Szabad vagy te arra, hogy meg tudj bocsátani? Szabad vagy a Szent Szellem vezetésére?

Fülöp Szilárd

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát a valódi szabadságért, mely csak Jézusban lehetséges! – Kol 3:10-11

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Az integritás bölcsessége Isten szolgálatában – Péld 16:17-24; 20:25; 28:4-7, 12-14; 29:18 (Zsolt 106:3)

DÉLUTÁN | 

Szeretet és világosság

Igehely: Ef 5:1-14; Kulcsige: Ef 5:8 „Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei.”

Gondviselő Istenünk tökéletesen megtervezte és megvalósította az ember megváltását, kifejezve ebben irántunk való szeretetét. Pál apostol azt mondja: „Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei” (Ef 5:1). Ha valaki szeretné megismerni az Istenhez vezető utat, akkor feltétlenül szükséges szeretetben élnie.
Sokan vannak, akik törekszenek erre az útra, de nem sikerül rajta megmaradniuk. Az Istenhez vezető úton való járásnak vannak buktatói. Az egyik az lehet, hogy mindent értelemmel akarunk felfogni, tudományosan magyarázni. A másik buktató az érzelmi megközelítés: egyszer így érzem, máskor meg nem érzek semmit. Az érzéseink sokszor téves irányba vezetnek minket. Aki Isten szerinti életre vágyik, annak hitre van szüksége, világosságra, szeretetre. Ezeket mind megkaptuk Krisztusban. A hitre jutott ember világosságra is jutott, látja a különbséget a jó és rossz dolgok között. Nem vesz részt a paráznaságban, nem szemérmetlen, nem nyerészkedő, nem beszél ostobaságot. Tiszta útmutatást nyert: mert hisz az Úr Jézusban, ezért világosságra jutott. Az Istentől kapott szeretet és világosság józan és tiszta ítélőképességet eredményez, így el tudja dönteni, mi az, ami kedves az Isten előtt.
Ha szeretnél kedves lenni az Úr előtt, akkor keresned, kutatnod kell, mi az Isten akarata, tudatosan kerülni kell a gonoszok társaságát. Szeretetben elszenvedni a bántalmazásokat, igazságtalanságokat, mint aki már világosságra jutott, látja az Isten ígéreteit megvalósulni, a jövőbe tekint, és nem a jelen nehézségei terhelik le az életét.
Folyamodjunk minden esetben kitartóan a kegyelem Istenéhez, kérjünk mennyei bölcsességet, tiszta látást, hogy a világosság meghozza bennünk gyümölcsét, ami csupa jóság. Így ragyoghat fel Krisztus újra és újra az életünkben.

Filep Szilárd

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.

Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.