Mindennapi áhítatok

2023. augusztus 26., szombat

Igehely: Ézs 65:17-25; Kulcsige: Ézs 65:22b „Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké, és amiért megdolgoztak, választottaim maguk élvezhetik.”

Isten népének jövőképéről olvastunk. Csak kapkodjuk a fejünket az olvasott áldások hallatán. Nehéz lenne elhinni is, ha nem tudnánk, ki állítja mindezt. „Mert én… teremtek” – így kezdődik a részlet. Van-e valaki Istenen kívül, aki erre képes lenne?

2023. augusztus 24., csütörtök

Igehely: Ez 47:1-12; Kulcsige: Ez 47:9 „Pedig megéred mindkettőt hirtelen, egyetlen napon: rád nehezedik teljes súllyal a gyermektelenség és az özvegység, hiába a sok varázslás, a nagy hatású varázsige!”

Az elmúlt napokban olvasott mennyei látvány után most ismét egy különleges prófétikus képpel van dolgunk. De mit is lát Ezékiel? Látja a templomot, melynek küszöbétől víz fakad. Aztán egyre mélyebb lett a patak vize, míg végül bele nem ömlött a Holt-tengerbe.

2023. augusztus 23., szerda

Igehely: Jel 5:1-14; Kulcsige: Jel 5:13b „A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!”

Gyönyörű kép tárul szemünk elé, amikor ezt a mennyei történést olvassuk. Keresnek ugyanis valakit, aki méltó, hogy odalépjen a trónoló Istenhez, hogy a kezében levő tekercset átvegye, ami az isteni igazságszolgáltatást tartalmazza.

2023. augusztus 22., kedd

Igehely: Jel 4:1-11; Kulcsige: Jel 4:2b-3 „És íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki. 3Aki ott ült, úgy ragyogott, mint a jáspis és a karneol; és a trón körül szivárvány ragyogott, mint a smaragd.”

Érdekes, hogy az első dolog, ami megragadja János figyelmét a mennyben, egy trón, amelyen ül valaki. Ki lehet ő? János szájából egyszer sem halljuk, hogy a trónon ülő Isten lenne. Azonban a négy élőlény vallástétele minden kétséget eloszlat.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.