2023. augusztus 23., szerda

DÉLELŐTT | 
Csak a Bárány méltó rá

Igehely: Jel 5:1-14; Kulcsige: Jel 5:13b „A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!”

Gyönyörű kép tárul szemünk elé, amikor ezt a mennyei történést olvassuk. Keresnek ugyanis valakit, aki méltó, hogy odalépjen a trónoló Istenhez, hogy a kezében levő tekercset átvegye, ami az isteni igazságszolgáltatást tartalmazza. Keresik azt, aki fel tudja nyitni és bele tud tekinteni a hétpecsétes könyvbe. János kétségbeesetten szembesül a szomorú valósággal, hogy égen s földön nincs senki, aki méltónak bizonyulna erre a feladatra. Aztán megpillantja a még halálos sebeit viselő Bárányt, akit győztes júdai oroszlánként ünnepelnek a mennyei seregek, amint odalép a trónon ülőhöz, s átveszi tőle a könyvet. Miért egyedül Ő méltó az igazságszolgáltatásra? Bár abszolút bölcsességgel rendelkezik, és személyes kiválóságai egyediek, mégis golgotai művéért méltatják, és kiáltják győztesnek, egyben méltónak a világméretű feladatra.
Hiszel-e abban, hogy érted is meghalt Jézus Krisztus, hogy bűnöd átka alól, önmagad rémes megkötözöttségeiből megváltva az Isten tulajdona légy, papjaként népét szolgálva? A mennyei lényeket követve essünk most térdre, és törjön fel bennünk is a hála, a dicséret hangja és az imádás örömteli éneke a trónon ülő és a Bárány felé.

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

Ez kezdettől fogva nem így volt

Igehely: Mt 19:1-9; Kulcsige: Mt 19:8 „Jézus így válaszolt nekik: Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt.”

Talán bennünket is sikerült már csőbe húznia valamelyik szélhámosnak, amikor olyan tárgyat kínált fel értékként, ami végül hamisítványnak bizonyult. Szomorú eset. Azonban az Igében felbecsülhetetlen kincset kaptunk, ami Isten kinyilatkoztatása. Hiszem, hogy most is lelkesen olvastuk, hogy kezdettől fogva mi volt Isten szándéka a házassággal. Ugye, téged is érdekel ez? A kezdettől fogva kifejezés az eredetiségre utal. Azt állítja Jézus, hogy a házasság eredeti forgatókönyvében nem volt benne az elválás, mint opció. Később, amikor az ember lázadni kezdett Isten akarata ellen, és a szíve megkeményedett, az Isten beszéde – akár a falra hányt borsó – lepergett róla. Ezután Mózes megengedte (nem Isten rendelte) nekik a válólevél kibocsátását.
Jézus, mint mindig, most is fején találja a szöget, amikor kimondja a fájdalmas igazságot: „szívetek keménysége miatt...”. A kemény szív azt hiszi, hogy csak a válás hozhat megoldást, az Isten előtt összetört, bűnbánó és megtisztult szív a megbocsátásban, megváltozásban és az újrakezdésben hisz. Isten (eredeti) terve ma is jó, miért keresnénk mást?

Boros Róbert

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 13 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”

A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét. Miután az otthon maradt asszonyok és gyerekek elfogyasztották eledelüket, a szolgák mindig félretettek egy részt az eledelből arra az esetre, ha uruk megérkezne. Estére a ház népe nyugalomra tért, de a szolgának ébren, szolgálatra készen kellett várnia urát.

Amint a szolga várja haza urát, akképpen kell nekünk, hívőknek, várnunk vissza az Úr Jézust. Hogyan lehetünk készen az ő jövetelére?