Igehely: Ef 4:11-24; Kulcsige: Ef 4:17 „Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint.”
Pál a Szentlélek vezetése által jelenti ki igénkben, hogy mi Isten látása a Krisztus teste (gyülekezet) felől. Ő adott tanítókat, hogy tanítsák a gyülekezetet.
Igehely: 2Pt 1:10-16; Kulcsige: 2Pt 1:10 „Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha.”
Istennek tetszett, hogy kiválasszon bennünket magának és elhívjon az üdvösségre. Isten tervezte így, mi semmit nem tettünk ezért. Kiváltságos kegyelemként kell nézzünk erre mindig.
Igehely: Róm 12:3-13; Kulcsige: Róm 12:5 „Úgy sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.”
Néha arra gondolok, hogy Pál apostol a 21. században élt és tapasztalta a sátán romboló munkáját a gyülekezetben. Annyira a probléma gyökeréről beszél a római gyülekezetnek, mintha a mai gyülekezet egyik legnagyobb kihívását látná: az egyenlőségre nem törekvést.
Igehely: 1Tim 4:12-16; Kulcsige: 1Tim 4:12 „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.”
Szükség van arra, hogy olyan lelki emberek legyenek a gyülekezeteinkben, akik példák a felnövő nemzedék és a frissen megtértek számára, úgy, hogy a Biblia tanítását gyakorlatba ültetve is lássák. Nem csak elméletben kell ismernünk az igazságokat, élnünk és alkalmaznunk is tudnunk kell.
Igehely: ApCsel 9:26-28, 11:22-30; Kulcsige: ApCsel 11:25 „Barnabás azután elment Tarzuszba, hogy felkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte Antiókhiába.”
Barnabásnak egy nagyon különleges szolgálat jutott az Úr munkájában. Róla nem az maradt meg, hogy nagy teológus lett volna, mint Pál, vagy nagy egyházvezető, mint Péter. Ő a hitben kezdőket karolta fel és a gyengéket tudta bátorítani.
Igehely: 2Kor 4:7-12; Kulcsige: 2Kor 4:7 „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.”
Az olvasott igében egy kincsről beszél az apostol, mégpedig arról a nagy kincsről, hogy a halandó embernek lehetősége van megismerni a hatalmas Istent. Isten dicsőségét Jézus Krisztus által hordozhatjuk a mi halandó „cserépedény” testünkben. Fel tudjuk-e fogni, micsoda kiváltság ez?
Igehely: ApCsel 17:1–9,13; Kulcsige: ApCsel 17:5 „Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Jázon házához, és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.”
Pál és munkatársai engedelmeskedtek, amikor Jézus Lelke megértette velük, hogy Macedóniában kell tovább folytatniuk az evangélium hirdetését. Annyira szeretnénk mi is, ha Isten szavának világos megértése és az annak való engedelmesség után már csak a megtérő lelkek gondozásával és a bennük való gyönyörködéssel kellene foglalkoznunk. De ez általában nem így van. Számíthatunk az ellenség munkájára is, sajnos.