Igehely: Dán 4:30-34; Kulcsige: Dán 4:33a „Abban az időben értelmem visszatért, és királyi uralmamhoz méltóan visszatért tündöklő dicsőségem is. Az udvari emberek és a főurak fölkerestek engem, visszahelyeztek királyságomba, és még nagyobb hatalomra jutottam.”
Nebukadneccar saját szavaival mondja el történetét.
Igehely: 2Kir 20:1-11; Kulcsige: 2Kir 20:7 „Majd ezt mondta Ézsaiás: Hozzatok egy csomó préselt fügét! Odavitték és a kelevényre tették; a király pedig életben maradt.”
Ezékiás király istenfélő vezető volt. A nehéz helyzetekben Istennél kereste a segítséget, de amikor béke volt, és jól ment dolga, akkor is (lásd 2Kir 18:5-6).
Igehely: 2Kir 5:8-19; Kulcsige: 2Kir 5:14 „Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste, akár egy újszülött gyermeké.”
Naámán pogány ember módjára kereste a gyógyulást: a királynál (ki hatalmasabb a királynál egy országban?), az általa elképzelt módszer szerint (amit, lehet, már sokszor kipróbáltak rajta, de nem használt). A próféta üzenetének csak nagy nehezen, szolgái unszolására engedelmeskedett. Javára vált.
Igehely: 2Kir 2:19-22; Kulcsige: 2Kir 2:21 „Ő pedig kiment a víz forrásához, sót dobott bele, és ezt mondta: Így szól az Úr: Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget.”
Nemcsak mi, emberek, de a bennünket körülvevő teremtett világ bármely eleme is elromolhat, „megbetegedhet”: az állatok, a növények, az időjárás stb. Látjuk, hogy a Földön a dolgok nem mennek olyan tökéletesen, mint a teremtés után.
Igehely: 1Kir 12:31-13:10; Kulcsige: 1Kir 13:6b „Isten embere pedig kiengesztelte az Urat, úgyhogy a király vissza tudta húzni a kezét, és az olyan lett, mint azelőtt.”
Az istentelen Jeroboám keze vészjóslóan lett kinyújtva a próféta felé. Ha Isten nem avatkozik közbe, halált osztott volna. Egyik percben megölte volna az Úr prófétáját, másik percben arra kéri, imádkozzon érte, mert jó lenne ebből a fizikai nyomorúságból szabadulni.
Igehely: 1Móz 25:19-26; Kulcsige: 1Móz 25:21 „És Izsák könyörgött az Úrnak feleségéért, mert meddő volt. Az Úr pedig engedett könyörgésének, úgyhogy teherbe esett Rebeka, a felesége.”
Húsz évet várt Izsák és Rebeka, míg nagy vágyuk beteljesedett: gyermeket, utódot kaptak, mégpedig egyszerre kettőt. Izsák már nem bírta tétlenül várni a csodát, elmondta ezt a bánatát, vágyát az Úrnak. Sőt, könyörgött feleségéért.
Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”
A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.