Igehely: Mt 8:14–17; Kulcsige: Mt 8:15 „Amikor beesteledett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szavával kiűzte a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított.”
A Péter anyósát gyötrő láz – amitől az Úr Jézus megszabadította –, akkoriban betegségnek számított, nem pedig tünetnek. Máté a sok gyógyulási történet közül érdekes módon egy leprás meggyógyítását, egy pogány százados hitét és egy asszony történetét örökíti meg ebben a részben.
Igehely: Mt 8:5–13; Kulcsige: Mt 8:13 „A századosnak pedig ezt mondta Jézus: Menj el, és legyen a te hited szerint. És meggyógyult a szolga még abban az órában.”
A Jézushoz intézett kérés egy pogánytól érkezett. Egy nem zsidó közeledett a zsidó Messiás felé. Máté evangéliumában még egyetlen ilyen esettel találkozunk, a Mt 15:21–28-ban, amikor a kánaáni asszony kiált Jézus után. Figyelemre méltó, hogy mind a két történetben „távgyógyítás” történik.
Igehely: Mt 8:1–4; Kulcsige: Mt 8:3 „Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: Akarom. Tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától.”
Visky István egyik igehirdetése világított rá arra, hogy amikor az Ószövetségben tiszta és tisztátalan érintkezik, akkor a tiszta tisztátalanná válik. Viszont amikor ugyanez megtörténik az Újszövetségben, akkor a tisztátalan lesz tisztává. Ezt olvashattuk a kijelölt igében is.
Igehely: Mt 7:15–20; Kulcsige: Mt 7:19-20 „Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.”
Hogyan különböztetjük meg a farkast a báránytól? Egymás mellé állítjuk a két állatot, és amelyik a bárány mellett áll, az a farkas. Nyilvánvaló, nem? De!
Igehely: Mt 7:12–14; Kulcsige: Mt 7:12 „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták.”
A 12. igevers elnevezése aranyszabályként Alexander Severus (uralkodott Kr. u. 222–235), római császár nevéhez köthető, aki bár nem volt keresztény, mégis annyira lenyűgözte őt Jézus ezen mindent átfogó, jó életre oktató alapelve, hogy hatalmas aranybetűkkel felíratta azt a szobája falára.
Igehely: Mt 7:7–11; Kulcsige: Mt 7:7 „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.”
A Mt 6:25–34 igeszakasz a szükségletekre összpontosít, nem a kívánságokra. A kijelölt igeszakaszban a gyermek kérése létfontosságú étel, nem luxuscikk.
Igehely: Mt 2:1–12; Kulcsige: Mt 2:1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.”
Régi képeslapokon, amiket rokonoktól, barátoktól kaptunk, gyönyörűen megfestett képen ott van a jászolban az újszülött Jézus, balról a pásztorok, jobbról a háromkirályok! Több probléma is van ezzel az ábrázolással: Az ige sehol sem írja, hogy hárman lennének, csupán annyit jelent ki a Szentírás, hogy ,,bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Mt 2:1). A többes szám csak arra mutat, hogy legalább ketten voltak, de lehettek akár húszan is. Ráadásul nem királyok, hanem bölcsek, valószínűleg a mai csillagászokhoz hasonló tudós emberek voltak.