Mindennapi áhítatok

2017. október 24., kedd

Igehely: Jn 1:9-18; Kulcsige: Jn 1:18 „Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt. * 2Móz 33,20 ; Mt 11,27 ; 1Tim 6,16

Egy alkalommal Filep ezt mondta az Úr Jézusnak: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát!” (Jn 14:8). Az emberben általában feltevődik a kérdés: Milyen is az Isten? Ha egyszer láthatnám! Ott van a vágy sokakban, lehet, csak kíváncsiságból, hogy valahogy, valamiképpen meglássák Istent.

2017. október 23., hétfő

Igehely: Zsolt 2; Kulcsige: Zsolt 2:7 „Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá tettelek ma téged! ApCsel 13,33 ; Zsid 1,5 ; 5,5 ; Zsolt 89,28 ”

Ki Jézus? Hogy létezik az, hogy csak általa lehet az Atyához jönni? Olyan kérdések ezek, amelyeket sokan feltesznek, amikor az evangéliumról hallanak. Vannak, akik szerint Krisztus csak egy tanító volt, vagy csak jó vallási vezető.

2017. október 21., szombat

Igehely: 2Pt 3:14-18; Kulcsige: 2Pt 3:18 „Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban!”

Az elmúlt héten több szempontból próbáltuk vizsgálni a kegyelmet. Az első három nap azt néztük meg, hogy Isten részéről mit jelent a kegyelem, most az utólsó napokban pedig azt vizsgáltuk, hogyan vált elérhetővé számunkra a kegyelem.

2017. október 20., péntek

Igehely: 2Kor 12:1-10; Kulcsige: „De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”

Nemrég egy internetes igehirdetésben a következő kijelentést hallottam: „ha az egyik napról a másikra éltek valamennyien, akkor meg vagytok áldva minden dolgotokban”. Sokszor azt várnánk a kegyelemtől, hogy az életünk minden területén áldásokat kapjunk. De vajon ez az irányzat teljesen biblikus?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”

Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.