2017. január 25., szerda
– Mk 5:25-34
Ez a csoda az első három evangéliumban egybeesik Jairus lányának meggyógyításával. Míg Jézus egyik helyről a másikra megy, útközben véghezvisz egy újabb csodát.
– Mk 5:25-34
Ez a csoda az első három evangéliumban egybeesik Jairus lányának meggyógyításával. Míg Jézus egyik helyről a másikra megy, útközben véghezvisz egy újabb csodát.
– Mk 5:21-24; 35-43
Ámulattal tölt el Jézus fáradhatatlan szolgálatkészsége, ahogy helyről helyre haladva, Atyja akaratát cselekszi. Újabb vihar! A legnehezebb fájdalmak, félelmek vihara, melynek nem a tenger, hanem egy előkelő elöljáró családja a színtere.
– Mk 5:1-20
A démonok, bukott angyalok, akik Luciferrel szövetkezve Isten ellenségeivé lettek, akikre az ítélet visszavonhatatlan végrehajtása vár. A Biblia úgy beszél róluk, mint akik nemcsak a természet erőit, hanem az embereket is igyekeznek hatalmukba keríteni.
– Mk 4:35-41
A Márk által bemutatott példázatokat Jézus csodáinak sorozata követi, amiben mindenek felett való hatalmát ismerjük fel. Ez a szakasz bizonyítja, hogy Jézus, aki tökéletes emberként élt és járt ezen a földön, istenfiúságából adódóan teljhatalmú Ura volt a természet erőinek is.
– Mk 4:30-34; Kulcsige: Mk 4:32
Jézus Isten országának növekedését egy kicsiny mustármaghoz hasonlította. Az egy milliméteres nagyságú mag akár kétméteresnél nagyobb fává is nőhetett. Isten országa Jézus földre jövetelével kicsiben indult.
– Mk 4:26-29; Kulcsige: Mk 4:27b
A növekedés áldása Isten ajándéka, de a magvetésre elengedhetetlenül szükség van. Ha nem vetjük el a magot a földbe, nem számíthatunk a növekedés csodájára. Isten igéje élő mag, melynek szólása feltétlenül fontos feladat minden keresztyén számára.
Igehely: Mk 3:1–6 Kulcsige: Mk 3:1 „Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember.”
Tegnap az Úr Jézust és tanítványait a természet szépségében, gabonaföldeken láttuk. (A természetet mi is akkor élvezhetjük tiszta lelkiismerettel, ha Jézussal járunk.) Most egy szombatnapi istentiszteleti alkalmon látjuk Őt, és abban, amit tesz, tanulság van számunkra. Gyógyításai mindig jelek: lelki üzenetet közvetítenek. A beteget a középre, maga elé állította. Akkor szenteljük meg igazán a nyugalomnapot, ha leplezetlenül Jézus elé állunk, hogy meggyógyítson minket.