2023. május 30., kedd

DÉLELŐTT | 
A Szentlélek közbenjáró ereje

Igehely: Róm 8:22-27; Kulcsige: Róm 8:26 „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.”

A Biblia számos helyen mutatja be a Szentlelket, mint pártfogót és tanácsadót, aki úgy körülöttünk, mint bennünk azon munkálkodik, hogy életünket a keresztyén élet teljességére vezesse.
Pál apostol bátorítani akarja olvasóit akkor, amikor nehézségekkel néznek szembe. Arra ösztönzi hallgatóit, hogy kitartóan összpontosítsanak arra a reménységre, amit Jézus Krisztus ígért. Ennek a reményteli várakozásnak a beteljesülése csodálatos lesz. Ahogy a reménység segít a nehézségeken túljutni, ugyanúgy segít a Lélek, amikor imádkozunk a nehéz helyzetekben. Amikor ugyanis imádkozunk, nem mindig találjuk meg a megfelelő szavakat, ami képes kifejezni gondolatainkat, érzéseinket, vágyainkat és félelmeinket. Pál ezeket nevezi sóhajoknak és vajúdási fájdalmaknak. Ezekben a helyzetekben Szentlélek közbenjár, vagy még pontosabban közbelép az érdekünkben. Pontosan azt kéri, amire szükségünk van.
Pál szavain elmélkedve vajon milyen nehézségekkel nézünk ma szembe? Mi az a kérés, amit még magunknak sem merünk megfogalmazni? Ha van ilyen, akkor adjon reménységet az, hogy a Szentlélek ezekért is közbenjár.

Dr. Biró Zoltán

DÉLUTÁN | 

A Szentlélek segít legyőzni a testiességet

Igehely: Róm 8:9-13; Kulcsige: Róm 8:13 „Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.”

Ebben az igeszakaszban Pál apostol arra ösztönzi olvasóit, hogy a Krisztus által megváltott bűnös életüket bízzák a Szentlélek irányítására, aki elvezeti őket a krisztusi szabadság teljességére.
A római levélben a test jelképezi önző vágyainkat, önimádó cselekedeteinket és ösztönös kívánságainkat. Mindezek az egyénre károsak, a közösségre rombolóak. A törvény célja az volt, hogy a testies élet romboló hatását korlátozza, a következménye pedig az lett, hogy nagymértékben korlátozta az emberi szabadságot. De Krisztus halála és feltámadása felszabadította az emberiséget a törvény korlátaitól. A Szentlélek vezetése által pedig a megszabadult keresztyén már képes ellenállni a test ösztönös kívánságainak, mivel öntudatosan éli az életét.
Ez az öntudatos – Lélek szerinti – élet a folyamatos önvizsgálaton alapul, amikor naponként megkérdezzük magunktól, hogy például: „Miért tudtam szeretni valakit egy bizonyos élethelyzetben, és lobbantam haragra egy másikban?” „Miért vagyok képes kedves és megbocsátó lenni egyesekkel, míg hideg és elutasító másokkal?”

Dr. Biró Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 2:1–12; Kulcsige: Mt 2:1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.”

Régi képeslapokon, amiket rokonoktól, barátoktól kaptunk, gyönyörűen megfestett képen ott van a jászolban az újszülött Jézus, balról a pásztorok, jobbról a háromkirályok! Több probléma is van ezzel az ábrázolással: Az ige sehol sem írja, hogy hárman lennének, csupán annyit jelent ki a Szentírás, hogy ,,bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Mt 2:1). A többes szám csak arra mutat, hogy legalább ketten voltak, de lehettek akár húszan is. Ráadásul nem királyok, hanem bölcsek, valószínűleg a mai csillagászokhoz hasonló tudós emberek voltak.