Igehely: Ám 9:11-15; Kulcsige: Ám 9:14 „Jóra fordítom majd népemnek, Izráelnek a sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és azokban fognak lakni. Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.”
Talán soha olyan jó dolga nem volt a testünknek, mint ma. Semmit nem kell nélkülöznie, hisz külön ipar gondoskodik kényeztetéséről. De mi van a lelkünkkel? Nincsenek-e összedőlt sátrak, romos, résekkel tarkított falak?
Igehely: Mt 21:33-46; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”
Felháborító a példázatbeli szőlőművesek viselkedése. Mint bérlők önkényesen kisajátítják a tulajdonos javait, képviselőivel sorozatosan elbánnak, majd végül fiának az életét is kioltják. Igazságérzetünk, az erkölcs és a törvény is elítélné, ha ez ma megtörténne.
Ézs 5:1-7 „A Seregek Urának szőlője: Izráelnek háza, és gyönyörű ültetvénye: Júda férfiai. Törvényességre várt, és lett önkényesség, igazságra várt, és lett kiáltó gazság!”
Mikor olyan helyeken járunk, ahol a szőlőtermesztésnek hagyománya van, mindig szép látvány tárul elénk, ha látjuk a napsütötte domboldalakon a szép ültetvényeket, gazdaságokat. De aki leginkább gyönyörködik ezekben, az maga a gazda.
Énekek 4:8 „Jöjj hozzám a Libánonról, menyasszonyom, jöjj hozzám a Libánonról! Nézz le az Amáná csúcsáról, a Szenír és a Hermón csúcsáról, az oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeiről!”
Értékeinket, javainkat, illetve újabban már országokat is kerítéssel veszünk körbe, jelezve ezáltal, hogy illetéktelenek nincs mit keressenek területünkön. Férfi és nő, fiú és lány tudatában kell legyen annak, hogy életünkben is vannak olyan területek, bezárt kertek, ahová nem léphet be bárki.
1Kir 21:1-16 „Nábót így felelt Ahábnak: Az Úr őrizzen meg attól, hogy odaadjam neked atyai örökségemet!”
Nábót ragaszkodott szőlőjéhez, és ez az életébe került. Több volt ez számára, mint jól termő földterület. Hiszen Nábót mindig csak úgy említette, mint atyai örökségét, és minden bizonnyal ismerte az ősi törvényt is, miszerint a honfoglaláskor az Istentől kapott földet nem lehetett elidegeníteni.
Kulcsige: Zsolt 92:13-14 „Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain.”
Felgyorsult világunkban igencsak hozzászoktunk, vagy talán már elvárás is a gyors kiszolgálás. Hamar vagy azonnal akarjuk látni az eredményeket, a befektetések gyorsan meg kell térüljenek. Mégis, vannak területek ahol megéri hosszú távra tervezni.
Igehely: 1Thessz 2:1–12; Kulcsige: 1Thessz 2:8 „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”
Középiskolában bibliaismeretet oktatva (nem titkolt cél az evangélium hirdetése) többször is beszélgethettem pedagógusokkal. Az egyik tanárnő így foglalta össze a pedagógia lényegét: „A gyermeket szeretni kell!” Ennyi! Egyszerű, de a lényeget megragadó definíció. A tanárok is rájöttek: ha szeretik azokat, akiknek ismereteket, életszemléletet akarnak átadni, sokkal könnyebb dolguk lesz.