Mindennapi áhítatok

2017. július 2., vasárnap

Kulcsige: 2Móz 20:3-5 „Ne legyen más istened rajtam kívül! Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem.”

Atyánk azt akarja, hogy a szeretet kössön hozzá és nem valamilyen érdek. Ő érettünk mindent szeretetből cselekedett. Ezért hallgatta meg kérésünket és emelte ki a sátán nyomorgató fogságából életünket. Hozzá bármilyen mélyre is süllyedtünk, mindig hittel közeledhetünk.

2017. július 1., szombat

Kulcsige: Mt 5:9 „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”

A békességet sokkal többen kívánják, mint munkálják. Mennyi áldozathozatalra vagyunk készek környezetünk békéjéért? Igazunkért nem perelni, a munka terhét felvállalni, megjegyzésekre nem reagálni... Ha szeretnénk győzni, akkor gyorsan reagáló énünket meg kell faragni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 25:7–10; Igehely: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

„… meghalt Sára Kirjat-Arbában” (1Móz 23:2). Amikor gyászjelentést olvasunk, nem is gondolunk rá, mennyi fájdalom, könnyes szomorúság lehet annak a szívében, aki azt megfogalmazta és küldte. Sára Ábrahám életének a másik fele volt. Úgy maradt Ábrahám késő vénségére, mint egy öreg fa, amelynek levágta a villám a koronáját. Megtépázva, megsebesítve, csonkán! Valaki, aki örömben-bánatban, a nagy ígéret várásában és beteljesedésében részestársa volt: elment. Örökre!