Mindennapi áhítatok

2017. október 10., kedd

Igehely: Ézs 7:1-14; Kulcsige: Ézs 7:9 „Még ha Efraimnak Samária is a fővárosa, és ha Samáriának Remaljá fia is a vezetője! De ha nem hisztek, nem maradtok meg!”

Ha figyelemmel követjük Izráel történelmét, megfigyelhetünk egy érdekes dolgot. Időközönként olyan szorult helyzetbe kerültek, akkora túlerővel rendelkező hadsereg támadta meg őket, hogy emberileg semmi kilátás nem volt a szabadulásra.

2017. november 9., csütörtök

Igehely: Jn 5:19-30; Kulcsige: Jn 5:28-29 „Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját, 1Tim 4,16 és kijönnek: akik a jót tették, az életre támadnak fel, akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.”

Elrendelt dolog, hogy az ember meghaljon, és utána jön az ítélet. A kijelölt igeszakaszunkat olvasva szintén ezzel a gondolattal találkozunk. Amikor az Atya Jézus Krisztust feltámasztotta a halálból, olyan nevet ajándékozott neki, mely névre minden térd meghajol.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 13:1–7; Kulcsige: Róm 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”

Néha elgondolkodom azon, hogy milyen lenne az életünk, ha őseink nem vándoroltak volna Európába, és nem telepedtek volna le a Kárpát-medencében? Nemrég találkoztam egy ujgur felmenőkkel rendelkező kazah fiatalemberrel. Örömében videoklipet készített a „távoli rokonnal” arról, hogy milyen hasonló kiejtésű szavaink vannak. Nem érdekes, hogy ezer év múlva is ezek a közös szavak fellelhetők?