Igehely: ApCsel 18:2-3.26; Kulcsige: ApCsel 18:26 „Bátran kezdett beszélni a zsinagógában is. Amikor meghallgatta őt Akvila és Priszcilla, maguk mellé vették, és még alaposabban megmagyarázták neki az Isten útját.”
Nem tudjuk, hogy Akvilának és Priszcillának voltak-e gyermekei. Ami azonban megfigyelhető, hogy mindketten Istennek odaszánt életűek voltak. Ez a család Korintusba költözött, mert Rómából kitiltották a zsidókat.
Igehely: ApCsel 5:1-11; Kulcsige: ApCsel 5:2 „És az árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette.”
Az első gyülekezet egyedi gyakorlatáról olvasunk itt. Sokan döntöttek úgy, hogy eladnak javaikból, és az apostolokra bízzák, hogy azok egyenlően osszák szét a szűkölködők között. (ApCsel 4:34) Anániás és Szafíra is vállalták, hogy az eladott birtok árát odaadják a gyülekezet számára.
Igehely: Mt 1:18-25; Kulcsige: Mt 1:24-25 „József pedig, amikor felébredt álmából, úgy tett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki, és feleségül vette őt, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.”
József és Mária Dávid leszármazottai voltak. József ácsmunkásként dolgozott Názáretben, és Mária is ugyanabban a városban élt. Mindketten istenfélő fiatalok voltak, akik eljegyezték egymást. Közben történt egy felfoghatatlan dolog. Kiderült, hogy Mária gyermeket vár.
Igehely: 1Sám 1:1-28; Kulcsige: 1Sám 1:23 „A férje, Elkáná ezt felelte neki: Tégy úgy, ahogy jónak látod. Maradj itthon, amíg elválasztod. Csak az Úr tartsa meg ígéretét! Otthon maradt tehát az asszony, és szoptatta a fiát, míg el nem választotta.”
Ebben az igében egy családdal találkozunk, melyről Isten igéje meglepő részleteket közöl. Az egyik a többnejűség. Elkánának, aki Efraim földjéről származott, két felesége volt. A korabeli kultúrában gyakorlattá vált a poligámia, azonban Isten nem így tervezte az ember életét.
Igehely: 2Móz 2:15-25, 4:18-31; Kulcsige: 2Móz 2:21 „Mózes úgy döntött, hogy ott marad annál a férfinál, az pedig Mózeshez adta leányát, Cippórát.”
A Midjániták nem voltak teljesen idegenek Mózes számára, hiszen Ábrahám második házasságából, Ketúrától született fiak egyike volt az ősük. (1Móz 25:1) A kútnál történt esemény hasonlít Rebeka megtalálására, aki Izsák felesége lett.
Igehely: 1Móz 24:50-67; Kulcsige: 1Móz 24:67 „Izsák ekkor bevezette Rebekát anyjának, Sárának a sátrába, és feleségül vette Rebekát. Izsák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után.”
Ma is nagy dolog a hívő fiúk számára, olyan feleséget találni, akivel istenfélelemben, boldogan élhetnek beteljesedett házaséletet. Isten azonban kész ebben is segíteni. “Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Igehely: Róm 11:1–6; Igehely: Róm 11:2b „Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor az Isten előtt vádat emel Izráel ellen?”
„Elvetette Isten az Ő népét?” – kérdezi Pál a művelt rómaiakat, de közben minket is ilyen kérdések feszítenek háborúk, gazdasági válságok, természeti katasztrófák és személyes próbák között, vagy ezeket látva. Úgy látom, két oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni: nemzetek (társadalmi) és az egyén (személyes) oldaláról.