Igehely: 1Jn 4:1-13; Kulcsige: 1Jn 4:13 „Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk.”
A pecsétet leggyakrabban az okmányok hitelesítésére használják. Lehetséges, hogy a használata annyira megszokott lett, hogy igazi értékére akkor jövünk rá, ha hiányzik az iratról. Legalább négy fontos szerepe van a pecsétnek: tulajdonjogot fejez ki, hitelesít, felhatalmaz és biztonságot ad.
Igehely: Ez 37:1-14; Kulcsige: Ez 37:14 „Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr, meg is teszem, amit megmondtam – így szól az Úr.”
Ezékielt a fogságban lévő nép között szólítja meg az Úr, hogy általa sok fontos próféciát mondjon el népének. A 2. rész 7-dik versében ezt mondja az Úr nekik: „Hírdesd nekik az én igéimet, akár hallgatnak rám, akár nem törődnek vele, hiszen engedetlen nép ez.” Ezékiel engedelmeskedik Istennek.
Igehely: 2Kir 2:9-15; Kulcsige: 2Kir 2:15 „Látták ezt a jerikói prófétatanítványok, akik átellenben voltak, és ezt mondták: Az Illésben munkálkodó lélek Elizeusra szállt! És eléje menve a földre borultak előtte.”
Illés elmondja Elizeusnak, hogy nemsokára elragadják őt a földről. Ezért most van az ideje, ha kérni akar valamit tőle. Elizeus nem gondolkozik sokáig, azonnal kimondja, hogy mit akar: az Illésben működő lélekből kétszeres részt. Meg is kapja. Bizonyíték, hogy látta Illést elragadtatás közben.
Igehely: 1Kir 22:1-28; Kulcsige: 1Kir 22:28 „Míkájehú így szólt: Ha csakugyan visszatérsz sértetlenül, akkor nem az Úr beszélt általam! És hozzátette: Halljátok meg mind, ti népek!”
Isten az Ő igéjét Izráel királyainak a próféták által jelentette ki. Történt, hogy Aháb, Izráel királya harcra készült Rámót Gileádért. Ebben az időben látogatta meg őt Júda királya Jósáfát, aki azt tanácsolta Ahábnak, hogy kérdezze meg az Urat.
Igehely: 1Krón 12:18-20; Kulcsige: 1Krón 12:19 „Ekkor Amászaj, a harmincak vezére lélekkel eltelve így szólt: Tied vagyunk, Dávid, veled tartunk, Isai fia! Békesség, békesség neked! Békesség segítőidnek, mert megsegít téged Istened! Erre magához fogadta őket Dávid, és csapatparancsnokokká tette őket.”
Saul halála után Izráel Dávidot teszi királlyá. Dávidnak újjá kellett szerveznie a hadsereget, a gazdasági életet, és nem utolsó sorban az istentiszteleti rendet.
Igehely: 4Móz 27:15-23; 5Móz 34:9; Kulcsige: 5Móz 34:9 „Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.”
Isten elmondja Mózesnek, hogy földi élete végéhez közeledik. Felküldi őt az Abárim hegyre, hogy megláttassa vele az ígéret földjét, ahova ő nem mehetett be, Isten elleni lázadása miatt. Mózes szívügye a közösség. Megkéri az Urat, hogy rendeljen egy új vezetőt, aki mindig népe előtt jár.
Igehely: 1Móz 8:6–14; Kulcsige: 1Móz 8:11 „Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.”
Legtöbbünk előtt a galamb csőrében egy olajág képe jelenik meg, holott a legtöbb bibliafordításban csupán egy olajfalevél van megemlítve. A különbség most lényegtelen, semmiben nem zavarja az ige helyes értelmezését. Valószínűleg egy frissen kicsírázott olajfa hajtásának egy darabjáról van szó, mivel a nagy fákat elpusztította a vízözön. Az olajfaág már régóta az emberek közötti béke szimbóluma, így terjedt el a ma használatos ,,békegalamb” kifejezés is, holott az az Isten és ember megbékélését ábrázolja ki, és mint ilyen, Jézus Krisztus előképe.