Igehely: Jak 5:12-28; Kulcsige: 1Pt 3:7 „És ugyanígy, ti, férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg neki a tiszteletet, mint örököstársatoknak is az élet kegyelmében, hogy imádkozásotok ne ütközzék akadályba.”
A mai igerész a feleség és férj egészséges kapcsolatával indul, rámutatva a példamutató életvitel szavak nélküli hatására, amely kész megváltoztatni a másik felet.
Igehely: Jak 5:12-28; Kulcsige: Jak 5:17 „Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig.”
Jakab az imádkozást, mint eszközt tárja elénk, amit hit által mindnyájan használhatunk, de először megemlíti a szenvedést. Ha betegségben, bajban vagy szükségben vagyunk, hamarabb eszünkbe jut az imádság, de mi ne csak akkor imádkozzunk! Szükséges a dicséret is minden alkalommal Isten felé.
Igehely: Mt 6:1,5-8; Kulcsige: Mt 6:6 „Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged.”
A múlt vasárnap az adakozásról, mint a kegyesség egyik gyakorlati megnyilvánulásáról olvastunk Jézus tanítása szerint, amit gyakorolhatunk úgy embertársaink, mint Isten felé.
Igehely: ApCsel 2:44-47; Kulcsige: ApCsel 2:45 „Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá.”
Az első gyülekezet nem csak a lelki életéről volt ismert, hanem a fizikai, anyagi szükségletekre is odafigyelő közösség volt. Mi tudjuk-e gyakorlatba ültetni az egy szívvel, egy lélekkel, örömmel, lelkesen magatartást és nem hevesen gyakorolni a közösséget?
Igehely: Mt 7:9-11; Kulcsige: Mt 7:11 „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?”
Jézus Krisztus e tanításában a kitartó imádkozásra bátorít. Egyszerű szülő-gyermek kapcsolatot állít példának. Ha a gonosz szülő is tudja, hogy mi a jó a saját gyermekének és azt adja neki, mennyivel inkább a mennyei Atya.
Igehely: Péld 11:24-28; Kulcsige: Péld 11:25 „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.”
Ezek az igeversek nem a világ énközpontú elvét tárják elénk, hanem ellenkezőleg, a helyes alapelveket. Ezek csak akkor lesznek igazak mireánk, ha nem engedjük, hogy a szívünkhöz nőjenek anyagi javaink. Akkor tudunk szabad szívvel adakozni, ha készek vagyunk örömmel segíteni másokon.
Igehely: Róm 7:14–25; Kulcsige: Róm 7:25 „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.”
A lelki életünkben tudjuk és elismerjük, mint Pál is, hogy a törvény jó. Belenézünk, és látjuk, hogy milyen jónak kellene nekünk is lennünk. De meglátjuk, hogy milyen rosszak vagyunk. Mármint, hogy bennünk lakik a bűn, ami teszi a rosszat, amit én magam nem is akarok tenni, hiszen gyűlölöm, de mégis teszem, bár nem akarom. A bűn törvénye ez. Nem csupán Pál „találtaték” (10.v.) úgy, hanem ő maga „megtalálta” azt a törvényt, hogy csak a rosszra van lehetősége (21.v.) – a bűn megvan benne – (Károli), szó szerint: mellé fekszik, kéznél van.