Igehely: 1Kor 5:6-13; Kulcsige: 1Kor 5:8 „Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával.”
Amikor Isten népe összegyűl istentiszteletre, az egyben ünneplés is. Nem beszélve arról, amikor az Úr asztalához közeledik. De legyen szó egyszerű házi közösségről, vagy akár „különleges” ünnepi istentiszteletről, mind Isten magasztalására kell történjék, ahol az Úr népe örömmel emeli fel Krisztus nevét. Ez azonban csak akkor válik valódi istentiszteletté, ha az tisztasággal és igazsággal történik. Vagyis, azok, akik az Úr nevében hisznek, tiszta szívvel közelednek Istenhez.
Eszünkbe juthat az, amit Jézus Krisztus mondott az igazi imádókról: „De eljön az óra, és már itt is van, amikor az igazi imádók Lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen imádókat keres magának” (Jn 4:23). Nemcsak saját életünkben nem szabad megtűrnünk a régi kovász jelenlétét, de a gyülekezet együttesen is erre kell törekedjen. Fontos, hogy ne jellemezzen a bűnnel való megalkuvás, annak eltűrése, vagy azzal való együttélés.
Mely bűnök azok, amelyeket leginkább megtűr az Úr népe magában?
Miként lehet a tisztátalanságot egy gyülekezetből kivetni?
János Csaba
Elhívott az Úr
Igehely: Ám 7:10-15; Kulcsige: Ám 7:15 „De elhívott engem az Úr a nyáj mellől, és ezt mondta nekem az Úr: Eredj, és prófétálj népemnek, Izráelnek!”
Amacjá Bétel papja volt, aki Izrael, az északi királyság vallási vezetője volt. Sajnos nem törődött azzal, hogy mi Isten üzenete számára és a nép számára. Inkább csak a saját pozíciója érdekelte. Sokkal többet jelentett számára a vezetői szerep, mintsem az isteni igazság. Ezért is panaszolta be Ámósz prófétát Izrael királya előtt, sőt megfenyegette, hogy menjen el a vidékről. Ámósz azonban nem így tett, hanem maradt, mert tudta, hogy az Úr hívta el őt a prófétai szolgálatra. Az Úr szolgája nem volt különösen felkészült a teológiai taníttatás terén. Mégis engedelmeskedett az isteni elhívásnak. Az engedelmesség egyik jele annak, hogy valaki Isten hűséges szolgája.
Az Úr ma is hív el embereket a szolgálatába. Ez kiváltság és megtiszteltetés a részéről, bárki irányába. A kérdés az, hogy az ember engedelmeskedik-e a hívásnak vagy megbízásnak? Isten nem azt nézi, hogy milyen diplomáid vannak. Nem arra kíváncsi, hogy mekkora anyagi vagy támogatói háttérrel rendelkezel. Egyszerűen azt várja, hogy amikor meg akar bízni, akkor te egyszerűen engedelmeskedj. Ne felejtsd el, hogy az engedelmesség többet ér minden áldozatnál, és ez igaz az isteni elhívásra is.
János Csaba
