2019. január 27., vasárnap
Igehely: Jn 6:41-59; Kulcsige: 6:48 „Én vagyok az élet kenyere.”
Ahol van kenyér, ott nincs éhínség. Igaz ez lelki értelemben is? Mi az, ami a lelkedet táplálja?
Mindennapi áhítatok
2019. január 26., szombat
Igehely: Jn 6:32-40; Kulcsige: 6:40 „Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”
A magyar ember étrendjéből elmaradhatatlan a kenyér. Életet,erőt ad. Lelkünk számára ugyanilyen fontos a „mennyei kenyér.” Imádkozzuk, hogy: „…mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…”, de attól tartok, hogy csak a fizikai kenyeret kérjük Istentől.
2019. január 25., péntek
Igehely: Jn 6:22-31; Kulcsige: 6:27 „Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten.”
Költöztetek-e már? Amikor Floridába költözött a családunk, hamar rájöttünk, hogy sok olyan dolog, amit addig értékesnek tartottunk, nem volt az, és amint a teherautóban egyre kevesebb hely maradt, a tulajdonunkban levő dolgok értékrendje gyorsan átrendeződött.
2019. január 24., csütörtök
Igehely: Jn 6:16-21; Kulcsige: 6:20 „De ő így szólt hozzájuk: Én vagyok, ne féljetek!”
Nem gondolom magamról, hogy félős természetű ember lennék, de voltam már néhányszor olyan helyzetben, amikor nagyon megijedtem. Egyszer, amikor az Atlanti-óceánban horgásztunk, a csónakunk egy óriási viharba került.
2019. január 23., szerda
Igehely: Jn 6:1-15; Kulcsige: 6:11 „Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak.”
Mikor érezted utoljára, hogy éhes vagy? Az én kedvenc ételem, amikor megéhezem, a vajas kenyér. Amikor a családunkkal Floridába költöztünk, az első dolgok között az volt, hogy megtaláljuk azt a kenyeres üzletet, ahol jó magyaros kenyeret árulnak.
2019. január 22., kedd
Igehely: Jn 5:30-47; Kulcsige: 5:44 „Hogyan tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek?”
Megszülettél. Felnőttél. Keményen dolgozol, de miért élsz? Mi az életed célja? Sokszor feltesszük ezeket a kérdéseket, hogy jobban megismerjünk valakit. Mi az életed mozgatórugója? Mi motivál, amikor reggel felkelsz és elkezded a munkád?
Keresés az elmélkedések közt
Igehely: Mk 2:23–28 Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A szombat (nyugalomnap) az emberért lett. Amikor Isten kezdetben a teremtett világot az embernek ajándékozta, legnagyobb, legfőbb ajándéka az volt, hogy a hetedik napot megszentelte. Ezzel meghívta az embert hatnapi munka után önmagához, együtt ünnepelni: Istennel közösségben lenni, vele együtt szemlélni a teremtés, majd a megváltás csodáit (5Móz 5:12–15). Üdvözítőnk magához hív bennünket is, hogy tőle tanuljunk, és nála leljünk igazi nyugalmat. Őnélküle üres minden vallásosság, hiábavaló minden ünneplés és haszontalan minden törekvés.