Mindennapi áhítatok

2019. április 27., szombat

Igehely: Jn 21:24-25; Kulcsige: 21:25 „De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnák egytől egyig, úgy vélem, maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket.”

Most, amikor sorozatunk végéhez értünk, egyúttal az evangélium befejező sorait is olvashattuk. Ebből a két igeversből már első olvasásra az derül ki, hogy többen is lehettek, akik hitelesítették János evangéliumát: „tudjuk, hogy igaz az ő bizonyságtétele”.

2019. április 26., péntek

Igehely: Jn 21:20-23; Kulcsige: 21:23 „Elterjedt tehát a testvérek között az a mondás, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Pedig Jézus nem azt mondta neki, hogy nem hal meg, hanem ezt: Ha akarom, hogy megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád?”

Egy rövid életkép van előttünk ma reggel, három szereplővel: Jézus, Péter és János. Péter éppen az előbb tudja meg azt, hogy mi vár rá élete utolsó szakaszában: mártírhalállal fogja az Urat megdicsőíteni.

2019. április 22., hétfő

Igehely: Jn 20:19-23; Kulcsige: 20:19 „Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek!”

Ma reggel egy különösen szép és felemelő találkozás képe van előttünk. Jézus Krisztus még aznap, a feltámadás napjának estéjén felkeresi tanítványait. Ő tudta, hogy erre a találkozásra nagy szükségük lesz a tanítványoknak. Nézzük meg egy néhány gondolatban, hogy miért is?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ézs 2:1–11; Kulcsige: Ézs 2:5 „Jákób háza, jöjjetek, járjunk az Úr világosságában!”

Egy olyan kép tárul elénk, amely­re vágy­hat min­den hívő ember. Az utol­só na­pok­ban – úgy látja a pró­fé­ta – az Úr há­zá­nak hegye min­den többi hegy fölé nő, a fi­gye­lem köz­pont­já­ba kerül. Vonzó lesz a népek kö­zött, és vágy­ják a népek meg­is­mer­ni az Úr tör­vé­nyét, ta­ní­tá­sát. Isten igaz­sá­got szol­gál­tat a nem­ze­tek kö­zött, biz­ton­sá­got te­remt, az em­be­rek a fegy­ve­rek­ből szer­szá­mo­kat ké­szí­te­nek, a nép az Úr vi­lá­gos­sá­gá­ban fog járni.