Igehely: Zsolt 119:25-32; Kulcsige: 119:25 „Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel!”
Igyál naponta a súlyodhoz viszonyítva kb. 2 liter vizet – mondja az orvos. Az élő szervezetek halálát okozhatja a víz hiánya, amelynek következménye a kiszáradás és a test elporladása. Testünknek előbb-utóbb el kell szenvednie ezt.
Igehely: Zsolt 119:9-16; Kulcsige: 119:11 „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.”
Vannak világi kincseink, amelyekhez különféleképpen jutunk hozzá: örökség, ajándékozás, szorgalmas munka révén. Értékek, amelyeket féltünk. Féltjük a sérüléstől, az elvesztéstől, a tolvajoktól. Óvintézkedéseket teszünk.
Igehely: Ám 8:1-14; Kulcsige: 8:12 „Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét, de nem találják.”
Az életben sok mindent veszünk természetesnek, állandó forrásúnak. Eltelik egy kis idő, és elapad a forrás, mi szűkölködni kezdünk, és a természetes rögtön átvált áldás kategóriába, és csodaként éljük meg ismét a forrás életre kelését.
Igehely: 1Sám 3:1-21; Kulcsige: 3:10 „Az Úr pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád.”
Legtöbben csecsemőkorunktól hivatalosan keresztyének vagyunk, bejegyezve valamely keresztyén felekezet nyilvántartásába. Megkeresztelve, megáldva, konfirmálva, bérmálva… Mint a fiatal Sámuelt, minket is megtanítottak Isten szolgálatára különféle hagyományok alapján.
Igehely: Róm 8:17-23; Kulcsige: 8:18 „Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.”
A 7. fejezet végén Pál megfogalmazza a kérdést: „Ó, én nyomorult ember, ki szabadít meg engem e halálra ítélt testből?” Erre már ott megadja a választ: Jézus. Majd a 8. fejezetben ezt bővebben kifejti: a Jézusban levő életnek a törvénye felülírja a bűnnek és a halálnak a törvényét.
Igehely: 1Pt 4:13-14; Kulcsige: 4:14 „Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, Isten Lelke megnyugszik rajtatok.”
Péter arra akarja ráhangolni a gyülekezet tagjait, hogy a Krisztusért való szenvedés miatt ne háborogjanak.
Igehely: Ézs 25:1–9; Kulcsige: Ézs 25:9 „Ezt mondják azon a napon: Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, hogy megszabadít minket. Itt van az Úr, benne reménykedtünk, vigadjunk és örüljünk szabadításának!
Elfáradtál, belefáradtál a mindennapi munkába, harcokba, úgy fizikai, mint lelki síkon? Ne feledd, Isten gyermeke vagy, van remény, van szabadítás! Jézus Krisztus győzött a gonosz fölött, elveszti a halált, letörli a könnyhullatást, eltávolítja népe gyalázatát (8.v.).
Ha még nem vagy Isten gyermeke, ma még van lehetőség dönteni. Amikor megjön az Úr, és magához veszi az övéit, senki sem tud változtatni az állapotán. Adj hálát, ha te is örömmel várod az Urat! Várod-e Urad?