2017. február 17., péntek

DÉLELŐTT | 
Krisztus szeretetére mintázódó házasság

– Ef 5:21-33

Amikor egy férfi és egy nő házasságra lép, nem tudnak mindent arról, hogyan kellene együtt élni. Általában azt a mintát követik, amit szüleiktől láttak. Generációról generációra továbbadják egymásnak a téves házastársi szerepmintákat. Vajon édesapád engedelmes volt Istennek mindenben? Édesanyád alázatos volt, és engedelmes édesapádnak? Édesapád úgy szerette édesanyádat, mint önmagát, még akkor is, amikor fáradt volt? Ha szüleid nem mindig Isten szerint élték életüket, nem muszáj neked is az ő példájukat követned. Lehetőséged van, hogy változtass házaséleteden! Ha Krisztus példáját követed, megváltozik majd az életetek. Nemcsak házasságodra lesz jó hatással a változás, hanem gyermeikeid és unokáid számára is követendő példa leszel. Legyen példa előtted Krisztus önfeláldozó szeretete! Kérd Istent, hozzon gyökeres változást a családi életedben! Imádkozz gyermekeidért és jövőbeli házasságukért, hogy ők is áldottak legyenek!
Mit tanulhatunk Krisztus és az Egyház viszonyából engedelmesség és szeretet tekintetében?

Nagy Ferencz

DÉLUTÁN | 

Meg nem érdemelt felemelés

– 1 Tim 1:12-14

Mindnyájan a bűn mélyébe süllyedt emberek voltunk, de Isten kiemelt bennünket onnan, és ezért ma is hálásaknak kell lennünk. Ennek a felemelő áldásnak a forrását, célját, eszközét és következményét látjuk ebben az igében.
A forrása: Isten irgalma és bőséges kegyelme. Tőle árad mindez, és nem tőlünk van. A kegyelem az, amikor Isten azt adja, amit nem érdemelünk meg, az irgalom az, amikor Isten nem azt adja, amit megérdemelünk. Csodálatos dolog ezt átélni!
Célja a szolgálat. Kiemelt a mélységből („káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam… hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem”), és magaslatra helyezett („szolgálatra rendelt”). Itt, a szolgálatban tud megmaradni a hívő hitben, az Úrban úgy, hogy állandóan az Isten rendeleteire, törvényeire figyel.
Eszköze a hit. Másképp nem lehet a miénk az áldás, csak ha hiszünk az Úrban. Pál hitt és engedelmeskedett, átélte a „pálfordulást”, teljesen más lett. Ezt teszi Isten hit által.
A következménye: a hálaadó élet, a szeretet és a megbízhatóság. Isten erősít ezekre az erényekre, és nem magunkból táplálkoznak.

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 2Kor 6:14–7:1 Kulcsige: 2Kor 7:1 „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!”

Sajnos, olyan világban élünk, és olyan időket értünk meg, amikor mind jobban összemosódnak a határok a világosság és a sötétség között, igazság és gonoszság között. Próbáljuk ezeket megmagyarázgatni: nem lehetünk maradiak; el kell fogadnunk a másságot; jobban kell, hogy szeressük felebarátainkat, gyermekeinket. A gyülekezetben is engedékenyebbek kell, hogy legyünk, több mindent eltűrve és megértve. Ez mind jó lehet, de vajon ezekkel az érvekkel nem szélesítjük-e ki a keskeny utat olyan útra, ahol már mindent szabad?