Mindennapi áhítatok

2019. szeptember 2., hétfő

Igehely: Róm 8:1-11; Kulcsige: 8:9 „Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs Krisztus Lelke, az nem az övé.”

Néhány nappal a megtérésem után több bolt kirakati tükrénél is megálltam, és azt vizsgáltam, látható-e a változás? Ragyog-e az arcom? Látszik-e rajta az öröm? Azóta is, amikor a tükörbe nézek, olvasok a tekintetemből, olykor a másokéból is.

2019. szeptember 1., vasárnap

Igehely: Róm 7:22-25; Kulcsige: 7:24-25a „Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által!”

A sorkatonák nevelésében az egyik cél – amit sokan tapasztaltunk is –, hogy lépjük túl korlátainkat, lássuk meg, hogy többre vagyunk képesek, mint azt előtte gondoltuk volna. Meggyőződésem, hogy a legtöbb ember messze elmarad attól a céltól, amit Isten számára elkészített.

2019. augusztus 31., szombat

Igehely: Róm 7:14-21; Kulcsige: 7:18 „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, hiszen az akarat megvolna bennem a jóra, de nem tudom véghezvinni azt.”

Miután Pál apostol előzőleg a megtéréséről írt, a ma reggel olvasott igeszakaszban azt mutatta be, hogy milyen jellegű az a harc, amelyet továbbra is, megtért emberként is, újra meg újra átélt.

2019. augusztus 30., péntek

Igehely: Róm 7:7-13; Kulcsige: 7:8 „De a bűn, kihasználva a parancsolatot, mindenféle kívánságot szült bennem. Mert a törvény nélkül halott a bűn.”

Pál apostolnak egy fájdalmas gondolattal kellett foglalkoznia. A probléma ugyanis a következő: hogyan lehetséges, hogy valami, ami jó, igaz és szent – hiszen Isten törvényéről van szó –, nem termett jó gyümölcsöt, hanem éppen a bűnt mozdította elő?

2019. augusztus 29., csütörtök

Igehely: Róm 7:1-6; Kulcsige: 7:4 „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, hogy másé legyetek: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.”

Pál apostol egy hétköznapi hasonlat segítségével érzékeltette a valódi keresztyén szabadságot. A korabeli zsidó jogrend szerint a férjes asszony a férj haláláig nem bonthatta fel a házassági köteléket, és engedelmességgel tartozott férjének.

2019. augusztus 28., szerda

Igehely: Róm 6:19-23; Kulcsige: 6:19b „Ahogyan tehát tagjaitokat a tisztátalanság és a törvénytelenség szolgálatába állítottátok, hogy törvénytelenekké legyenek, úgy most állítsátok tagjaitokat az igazság szolgálatába, hogy szentek legyenek.”

Szabadság és rabság – az emberi élet nagy kifejezései. Az ember ugyanis mindig valakinek vagy valaminek a rabja, és valakitől vagy valamitől szabad. A Szentírás szerint, aki rabja a bűnnek, az „szabad” az igazságtól, az Isten szerinti igaz élettől. Ez azonban kétes értékű szabadság.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”

Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!

Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.