Igehely: 1Pt 3:15-17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Ez az igerész megláttatja Krisztust a gyakorlati életben. Milyen jó, hogy Péter ezt is tisztázni próbálja az elvtelen hétköznapokra nézve. A sürgős dolgok mókuskerekében rohan az élet, és te is vele, de egyszer csak frontálisan ütközöl valakinek a lelki kérdésével. Valójában rohannál tovább, de nem lehet. Jézust szentnek tartva, azaz Őt tisztelve légy készséges számot adni a hitről. Mivel tiszteled Krisztust, azért legyen időd, kedved, türelmed elmondani a benned élő reménységet. Mert így nemcsak a másikat méltatod, hanem magát Jézust is.
„Jön a hívő!” – mondták a kollégáim furcsa hangsúllyal, amikor egy egyetemi tanár jött be a munkahelyemre, a nyári gyakorlattal kapcsolatban egyeztetni valamit. Sok kérdés öntött el hirtelen. Rólam is így beszél? Nem mondhatta volna a nevét vagy a foglalkozását? Az ilyen gyanakvó, előítéletekkel teli gondolatokat kell megszégyeníteni jó cselekedetekkel, hogy az a lebecsmérlő tekintet elismerővé nemesüljön. Kemény munka ez, szenvedéssel is járhat. De ez a szenvedés inkább jó cselekedetek miatt érjen bennünket, mintsem még több okot gyűjtsünk a hívők gyűlöletéhez.
Krivácsy Zoltán
Noé hálaáldozata
Igehely: 1Móz 8:15-22; Kulcsige: 1Móz 8:20 „Azután oltárt épített Nóé az Úrnak, majd vett minden tiszta szárazföldi állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatot mutatott be az oltáron.”
Hozzuk a Noé helyzetét közelebb, és képzeljük bele magunkat! Egy világ veszett oda jogosan, közeli és távoli ismerősökkel együtt. Csupán ez a tudat elég nehéz teher lehet. De te mégis kiszállhatsz egy bárkából a családoddal, száraz talajon lépkedsz, mert valaki úgy döntött, hogy veled kezdi újra. Az új kezdetet fenntartó lényeggel kell megalapozni, azaz hálával. Az oltár és az áldozatok bemutatása érthetően jelzik, hogy Noé és családja nemcsak átestek egy nehéz helyzeten, hanem megértették annak lényegét, üzenetét is. A hála tehát nem a semmiből jön. Nem mondhatom, hogy „olyan hálás vagyok, csak már pontosan nem tudom, hogy miért.” Arról nem is beszélve, ha csak azért mondom, hogy hálás vagyok, hogy a kérdezőt elhallgattassam. Mert ha nem vagyok hálás, azon az sem változtat, ha úgy teszek, mintha az lennék. Látás nélkül nem lehet a szív hálás. Noé meglátta és megtapasztalta, mit tett az ÚR vele és érte. Meglátta az egyedüli szent Isten könyörülő szeretetét, és tetteivel mondta: Hála legyen neki!
Krivácsy Zoltán
