Mindennapi áhítatok

2019. december 15., vasárnap

Igehely: Mal 3:12-21; Kulcsige: Kulcsige 3:16 „Amikor erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az Urat, az Úr figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlékezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét.”

Malakiás korában újra olyan idők következnek, amelyekben nem látják az értelmét, az Úrhoz való ragaszkodásnak. Látszólag nem hogy látható különbség lenne az örökkévalóhoz ragaszkodásnak, hanem inkább a könnyelműség kifizetődő. A történelem során sokszor él át Isten népe hasonló körülményt.

2019. december 13., péntek

Igehely: Ézs 56:1-8; Kulcsige: 56:8 „Így szól az én Uram, az Úr, aki összegyűjti a szétszóródott Izráelt: Még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem!”

Csodálatos ígéreteket olvashattunk, melyekbe imában belekapaszkodhatunk ma reggel. De az ember felelőssége abban, hogy megtérése teljes és helyes legyen, továbbra is kulcsfontosságú. Ezt tettei, hogy tartózkodik a gonosztól és igazságot cselekszik, igazolják.

2019. december 12., csütörtök

Igehely: Ézs 55:6-13; Kulcsige: 55:6 „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!”

Sokmindent keres az ember, tulajdonképpen az egész élet egy keresés: boldogságot, szeretetet, pénzt, nyugalmat stb. De mindezekben és mindezeken túl Istent keressük! De nem mindegy, hogy hol, mit és hogyan keresel és találsz.

2019. december 11., szerda

Igehely: Mt 25:31-40; Kulcsige: 25:31 „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.”

Még egy iskolai ünnepségen sem mindegy, hogy valaki dicséretben és díjban vagy megróvásban részesül. Mennyivel inkább életünk és a világ végén! Jézust ezek a versek nem alázatos ácsnak mutatják be, hanem az ő dicsőségében. Angyalok veszik őt körül, és mint bíró jelenik meg az ő trónján.

2019. december 10., kedd

Igehely: Lk 17:20-37; Kulcsige: 17:34 „Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik.”

Szomorú, ha szeretteink vagy barátaink eljutnak egy szép helyre és mi valamiért lemaradunk róla. Itt azonban sokkal többről van szó. A ma reggeli igénkben arra kapunk figyelmezetetést, hogy nagy meglepetések lesznek az Úr Jézus viszajövetelekor.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.

Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.