Mindennapi áhítatok

2019. július 13., szombat

Igehely: Zsolt 22:2-26; Kulcsige: 22:25 „Mert nem veti meg és nem utálja az elesettek nyomorúságát, nem rejti el orcáját előlük, segélykiáltásukat meghallgatja.”

Már a zsoltár kezdetén nagy mélységről és fájdalmas állapotról olvasunk. Ismerős nekünk az a helyzet, amikor a bajok idején az Úrhoz imádkozunk? Tapasztaltuk már az ima erejét, és azt, hogy az Úr meghallgat, megszabadít és válaszol?

2019. július 12., péntek

Igehely: Jel 6:12-17; Kulcsige: 6:16 „És így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi trónon ülő arca elől, és a Bárány haragja elől.”

Az első öt pecsét és a hatodik között lényeges különbséget látunk. Az első öt pecsétnél sok jelképpel találkozunk, majd a 6. pecsétnél hat természeti csapásról olvasunk, amikor majd sokan menekülni akarnak az Úr haragja elől. Hol keresik ezek a menekülést?

2019. július 11., csütörtök

Igehely: 2Krón 14:1-14 (14:2-15); Kulcsige: 14:10 „Akkor Ászá így kiáltott Istenéhez, az Úrhoz: Uram, neked nem nehéz megsegíteni az erőtlent a sokasággal szemben! Segíts meg bennünket, Urunk, Istenünk, mert rád támaszkodunk, és a te nevedben vonultunk e tömeg ellen! Uram, te vagy a mi Istenünk, mutasd meg, hogy ember nem tehet ellened semmit!”

Ászá, Júda királya Istenhez kiáltott nehéz helyzetében. Válaszként az Úr nagy győzelmet adott neki az etióp király, Zerah túlerőben lévő hadserege ellen. Ászának Istenbe vetett bizalma nem volt hiábavaló. Isten maga lépett közbe, és megsemmisítette az ellenség pusztító tervét.

2019. július 9., kedd

Igehely: 1Móz 42:8-24; Kulcsige: 42:21 „Akkor kezdték segítségül hívni az Úr nevét.”

József álmai hosszú és nehéz évek után teljesedtek be. De akármilyen hosszúnak is tűnt ez az idő, amit Isten megmondott, azt be is teljesítette: „ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik” (Hab 2:3). Isten szava beteljesedik a maga idejében, Ő mindig betartja a szavát.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mt 6:24–30; Kulcsige: Mt 6:24)

Mire figyelsz? Jézus arra biztat, hogy nézzük meg az égi madarakat. Ehhez kicsit fel kell emelnünk a tekintetünket, és így vehetjük észre a szárnyukat táró, magasan röpdöső galambokat, cikázó fecskéket vagy köröző ölyveket. Felfelé tekintünk-e? Arra is biztat, hogy figyeljük meg a mezei liliomokat. Ez megállást, elcsendesedést és szemlélődést igényel. Van-e manapság időnk és vágyunk ennyire lelassítani, hogy a növények növekedését, szirmaik kinyílását, színeik pompáját észrevegyük?