Mindennapi áhítatok

2020. február 13., csütörtök

Igehely: Fil 3:4-11; Kulcsige: Fil 3:8 „Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.”

A jól ismert közmondás szerint: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” Érdemes a házasságban is megfontolni e tanácsot, ha nem szeretnénk, hogy a túlköltekezés vitákat, békétlenséget és házassági konfliktusokat eredményezzen.

2020. február 12., szerda

Igehely: 1Kor 10:11-13; Kulcsige: 1Kor 10:13 „Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.”

Ha megkérdeznénk házasság előtt álló fiatalokat, hogy mit várnak a házasságtól, bizonyára különféle válaszokat kapnánk. Viszont a legtöbben azt gondolják a házasságkötés előtt, hogy egy jó házasság boldoggá teheti az embert.

2020. február 9., vasárnap

Igehely: Lk 9:57-62; Kulcsige: Lk 9:62 „Jézus pedig így felelt: «Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.»”

A most kezdődő Házasság hetében lehetőségünk van Isten igéje mellett elcsendesedve megvizsgálni, hogy milyen a házasságunk. Az előttünk álló hét folyamán napról napra elmélkedhetünk azon, hogy házasságunknak milyen ellenségei vannak.

2020. február 8., szombat

Igehely: Mt 9:32-34; Kulcsige: Mt 9:33 „Miután kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma, a sokaság pedig elcsodálkozott, és ezt mondta: «Sohasem láttak még ilyet Izráelben!»”

Ezen a héten reggelenként Jézus Krisztus csodáinak sorozatát élhettük át: az ördöngősök megszabadultak, a béna meggyógyult, a lány feltámadt, a vakok szemei megnyíltak, és a mai igerészben a néma megszólal. A néma ember nem tud beszélni, az Úrnak sem tudta elmondani fajdalmát, panaszát.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”

Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?