Igehely: Lk 21:7-19; Kulcsige: 21:13 „De ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre.”
Ha az ecetes palack megsérül, eltörik vagy nagy nyomásnak van kitéve, akkor csak ecet folyik ki belőle. Ha viszont a mézes bödönnel történik ugyanez, akkor méz jön ki belőle. Mert ami benne van, csak az tud kijönni. Ugyanígy van ez velünk is.
Igehely: Lk 21:25-37; Kulcsige: 21:27 „És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.”
Biztosan éltünk át olyat, hogy nyári melegben kint voltunk a mezőn, sehol egy felhő, de nemsokára mégis nagy vihar támadt. El tudjuk képzelni azt is, hogy milyen, amikor egy csapda felpattan és elfogja a váratlan arra járó állatot. Na ilyen váratlanul ér sokakat az Úr Jézus érkezése.
Igehely: Zsolt 98:1-9; Kulcsige: 98:4 „Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Örvendezve vigadjatok, zsoltárt énekeljetek!”
Az elmúlt napokban ízelítőt kaphattunk az igék által Isten csodadolgaiból, amiket népéért, értünk cselekedett a megígért Messiás által. Aki tapasztalja életében az Úr szabadítását, hűségét és szeretetét (2,3), az örül ennek, nem is tehet másképp!
Igehely: Jn 4:19-26; Kulcsige: 4:25 „Az asszony így felelt: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent.”
Ez a történet is bizonyítja, hogy milyen alapvető különbség van az elméleti és a gyakorlati tudás között. A samáriai asszonynak komoly elméleti ismerete volt az Istenimádat területén, de ez mégsem akadályozta meg abban, hogy szégyenteljes életet éljen.
Igehely: Gal 4:4-5; Kulcsige: 4:4a „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát.”
Isten teremtette az időt, ezért neki van a legjobb időbeosztási terve. Az üdvtervben mindent pontosan kigondolt, amit következetesen és csodálatosan be is tart a javunkra. „Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint” (Fil 1:5).
Igehely: Jer 31:31-34; Kulcsige: 31:34 „Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok – így szól az Úr –, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.”
A híres emberek nehezen megközelíthetők, és kevés rajongónak adatik meg a személyes találkozás lehetősége. Mégis kitartanak a rajongásban, ami megmutatkozik teljes életvitelükben. Sajnos, a csupán vallásos emberek hasonló helyzetben vannak az Istennel való kapcsolat kérdésében.
Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).