Mindennapi áhítatok

2020. április 25., szombat

Igehely: Mt 25:1-13; Kulcsige: Mt 25:13 „Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”

Az Úr Jézus elmond egy példázatot a hallgatóságnak. Van tíz szűz, akik készülnek a vőlegény elébe. De a vőlegény késik. Nem akkor érkezik, amikor várják. A vőlegény késése miatt elalszanak. Éjfélkor felhangzik a kiáltás: Íme, a vőlegény, jöjjetek a fogadására!

2020. április 24., péntek

Igehely: Mt 24:23-51; Kulcsige: Mt 24:35 „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.”

Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el (35.v.). Minden, ami körülvesz bennünket, mulandó. Péter így írja levelében: az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mikor fog ez megtörténni?

2020. április 23., csütörtök

Igehely: Mt 24:3-22; Kulcsige: Mt 24:8 „De mindez a vajúdás kínjainak kezdete.”

A tanítványok feltesznek egy kérdést az Úr Jézusnak: Mikor lesznek ezek, és milyen jelei lesznek a te eljövetelednek? Az emberek mindig számolgatták az idejét, de mindig csúfos kudarcot vallottak. Az Úr Jézus sem válaszolja meg az időpontot, azonban két dolog biztos: 1. Jézus visszajön, és 2.

2020. április 22., szerda

Igehely: Mt 23:37-24:2; Kulcsige: Mt 24:2 „Ő azonban így szólt hozzájuk: Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”

Jézus Krisztus megjövendöli a templom lerombolását. Már egyszer lerombolták a templomot a babilóniaiak. Isten büntetése volt az a nép bálványimádása miatt. Jézus idejében nem volt bálványimádás, de az igazi istentiszteletet felcserélték formaságokkal, emberi hagyományokkal.

2020. április 21., kedd

Igehely: Mt 23:29-36; Kulcsige: Mt 23:33 „Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?”

A történelem során Isten népe sokszor elhagyta Istent, és bálványokat tisztelt. Isten prófétákat küldött, hogy a népet felébressze, megtérésre szólítsa fel. A megtérni nem akaró nép azonban mindenképpen el akarta hallgattatni a prófétát, sokszor tömlöcbe vetette, elüldözte vagy megölte.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 2:1–7; Kulcsige: Lk 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Ka­rá­csony­kor eszünk­be jut­nak sze­ret­te­ink, is­me­rő­se­ink. Isten is gon­dolt reánk, és el­küld­te Fiát a mi vi­lá­gunk­ba: „hála le­gyen az Is­ten­nek ki­mond­ha­tat­lan aján­dé­ká­ért” (1Kor 9:15). Isten jó­sá­gá­ról, sze­re­te­té­ről ta­nús­ko­dik: „Le­szál­lott a mennyei fény­ből, el­hagy­ta a dicső hazát, hogy szét­tör­hes­se rab­bi­lin­csünk, hogy hint­sen az éjbe su­gárt” (ÚHH 499).