2020. május 21., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Felkészülten várhatják Jézus Krisztust

Igehely: 1Tim 6:10-14; Kulcsige: 1Tim 6:14 „Hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.”

Jeles naphoz érkeztünk, Jézus Krisztus mennybemenetelének napjához. Ez a nap tapasztalatom szerint belesimul a hétköznapokba, olyan, mint a többi csütörtök. Pál apostol beszél egy időpontról, ami be fog következni. Ez nem más, mint Jézus Krisztus visszajövetele. Időpontja ismeretlen, bármennyire is igyekeznek ezt sokan, sokszor kiszámítani, megjósolni. Ezek a számolgatások veszélyesek, hiszen az emberi természet része az, hogy számítgat. Ezért is fontos, hogy ne arra figyeljünk, hogy mikor, hanem arra, hogy hogyan várjuk Krisztus Urunkat.

Hogyan? Szeplőtelenül! A Károli fordítás elég konkrét: mocsoktalanul. Ehhez nem kell további magyarázat, úgy hiszem. A másik, amit Pál apostol megemlít: feddhetetlenül. A héten már szóba került, hogy oly módon kell élni, hogy az ellenségünk ne találjon fogást rajtunk. Nos, ebben az esetben is erről van szó.

Kedves olvasó! Most arra kérlek, hogy a heti gondolatokat abból a szempontból vizsgáld meg, hogy azok mi módon szolgálhatják a felkészülésedet Jézus Krisztus visszajövetelére!

Kondács Gábor

DÉLUTÁN | 

Szemük elől eltakarta a felhő

Igehely: ApCsel 1:6-14; Kulcsige: ApCsel 1:9 „Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.”

„Galileai férfiak, miért álltok itt az eget nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe.” Sokszor elgondolkodtam, mit érezhettek ezek a férfiak, amikor ez velük, a szemük láttára megtörtént.

Az, ami számukra fontos volt, nincs többé. Gondoljuk végig! Jézust, a Messiást, megfeszítik. Eltemetik, vége! Kimennek a sírhoz, nincs ott, most már biztosan vége mindennek! Aztán a feltámadott Jézus megjelenik, felcsillan ismét a remény: még sincs vége, igaz volt minden! Most megint itt vannak, a szemük láttára valósul meg, amiről Jézus beszélt nekik. Mi játszódhatott le bennük? Talán teljes összeomlás? Meggyőződésem, hogy pünkösdkor, a Szentlélek kiáradásakor világossá vált minden számukra. Onnantól kezdve erővel hirdették Isten evangéliumát.

Oly sokszor a mi szemünk elől is eltakarja Istent és az ígéreteit az élet nehézsége, a hitetlenség, és sok más dolog. Pedig „ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe”. Jövel, Uram, Jézus!

Kondacs Gábor

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 34:1–11 Kulcsige: Zsolt 34:2 „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.”

Sokszor úgy érezzük, megszégyenítenek bennünket Dávid zsoltárai. Egy másik szövetségben élt, istenismeretre is kevesebb lehetett, mint nekünk, mégis annyira túlcsordul belőle a hálaadás és az Isten dicsérete, hogy az mindenképp példa számunkra. Te mivel szoktál dicsekedni, kimondva vagy kimondatlanul? „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Lk 6:45b). Be kell látnunk, hogy annyi mindennel megtelik a szívünk, ami nem Isten dicsérete, legyen az akár aggódás, félelem vagy a kívánságaink betöltésére való igyekezet.