2020. május 18., hétfő

DÉLELŐTT | 
Testének tagjai vagyunk

Igehely: Kol 1:18 -22; Kulcsige: Kol 1:18 „Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.”

Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy testének tagjai vagyunk. Napjainkban sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy ember és ember között szinte már semmilyen személyes kapcsolat nincs. Sokan úgy vélik, a közösségi oldalak, a világhálón keresztül fenntartott kapcsolatok teljes mértékben kitöltik a közösség fogalmát. Nem így gondolkodik Isten. Megalkotott egy olyan közösséget, aminek az élére egy olyan személyt rendelt, aki feddhetetlen, kikezdhetetlen. Ő nem más, mint a Fia, Jézus Krisztus. Ez a közösség az egyház, a helyi gyülekezet, a szentek közössége. A test. Aki megtapasztalta Krisztus testének, a gyülekezetnek az áldásait, annak már nem szükséges beszélni ezekről az áldásokról. Aki viszont nem, annak meg nehéz. Mert a gyülekezetben érintések vannak. Megérint az Isten – ezt érezni kell. Megérint az isteni jelenlét, a szeretet – ezt érezni kell. Az elmagányosodott világban ezek az érintések hiányoznak.

Kedves olvasó! Aki Krisztus testének tagja vagy, engedd, hogy érintve legyél! Engedd, hogy a szentek közössége téged is szentté tegyen. Leld meg a békességedet!

Kondács Gábor

DÉLUTÁN | 

Járjunk szeretetben!

Igehely: Fil 1:4-7; Kulcsige: Fil 1:7 „Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben.”

Isten szeretete folytán egy test tagjaivá váltunk. Ezért lényeges, hogy járjunk szeretetben. Pál apostol levélrészletéből egy fontos jellemzőt szeretnék az olvasó figyelmébe ajánlani. Amikor Pál a méltó szót használja, érdemes figyelni a görög szó jelentésére: „Isten jogrendjéhez igazodó”. De mi igazodik ehhez a rendhez? Az, ahogyan Pál a szívében hordozza a gyülekezetet, gondol rájuk, közbenjár értük. A szeretetben való járás módja mutatja meg, mennyire fontos számomra a test, a gyülekezet.

A fentiekből ered a kérdés: hétköznapjaimban mennyire van jelen a testvériségért való könyörgés, hála? Mennyire hordozom a szívemben gyülekezetemet? „Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, az nincs Istentől, és az sem, aki nem szereti a testvérét” (1Jn 3:10 Revideált Károli).

Kedves olvasó! Téged miről lehet felismerni? Úgy is kérdezhetném: Kit ismerhetnek meg benned? A szeretet nem opció! Jézus parancsa, de erről holnap olvashatunk.

Kondacs Gábor

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:6–8 „János teveszőr ruhába volt öltözve, derekán bőrövet viselt, sáskát evett és vadmézet. Ezt hirdette: «Utánam jön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam. Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni.»”

Malakiás próféta szolgálata után négyszáz évig hosszú csend következett. Nem volt kijelentés. Az emberekben felfokozott várakozás volt a Messiás után. Óriási terheket viseltek lelkileg és fizikailag is a megszálló római légiók miatt. Sajnos, a vallási vezetők sem enyhítettek ezeken. Az emberekre elhordozhatatlan rituális terheket róttak, amelyekért ők az ujjukat sem mozdították (Mt 23:4). Ekkor jött János, aki egyszerű ember, mégis Istentől kiválasztott eszköz volt arra, hogy nyilvánosan hirdesse a Szabadító eljövetelét.