Igehely: Jón 2:2-10; Kulcsige: Jón 2:3 „És ezt mondta: Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A halál torkából kiáltottam segítségért, és te meghallottad hangomat.”
Valószínű, hogy sohasem leszünk olyan mélységben, mint Jónás, de mindnyájunknak voltak az életben lelki mélységei, amikor nem tudtuk eldönteni, hogy mit tegyünk. A legegyértelműbb reakció Istenhez kiáltani.
Igehely: JSir 3:18-26; Kulcsige: JSir 3:22-23 „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!”
Szörnyű állapotot ír le Jeremiás, mégis azt mondja: Van remény! Mikor már nem marad semmi kapaszkodó, azt látjuk csak, ami ér minket, és teljesen elfogy a reményünk.
Igehely: Péld 4:1-27; Kulcsige: Péld 4:23 „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!”
A mai ember a szívet az érzelemvilág központjának és irányítójának tartja. Sokszor halljuk is a biztatást: „hallgass a szívedre!” Ez nem a legbölcsebb tanács, hisz csalárdabb a szív mindennél. A Bibliában a szív inkább a gondolatvilágunkat jelenti.
Igehely: 1Thessz 5:16-18; Kulcsige: 1Thessz 5:18 „Mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.”
Minél több mulandó dolog birtoklására törekszünk, annál kevesebb lehet a hálánk, viszont minél inkább az örökkévaló dolgokkal foglalkozunk, megtelik szívünk hálával Isten iránt. Ezzel a szemlélettel élt az apostol is és erre bátorítja a mindenkori hívőket.
Igehely: Zsid 5:7-10; Kulcsige: Zsid 5:8-9 „Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.”
A hitéletünkben nem az imádkozás a cél, hanem az Isten akaratának a cselekvése, vagyis az engedelmesség.
Igehely: Lk 18:9-14; Kulcsige: Lk 18:14 „Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”
„Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” (Ézs 57:15b) Az imameghallgatás kulcsa az alázatos lelkület. Istent nem lehet félrevezetni, nagyon jól ismer minket és látja, mi van a szívünkben.
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.