Igehely: Mk 6:53-56; Kulcsige: Mk 6:56 „Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy azok legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meggyógyultak.”
Előbb vagy utóbb megérkezünk, egy-egy kitűzött helyre, a célba. Ahogyan a hajó is a túlsó partra ért, felismerték Őt és jöttek az emberek. Jöttek, akiknek már volt tapasztalatuk Jézussal, vagy akik eddig csak hallottak róla.
Igehely: Mk 6:45-52; Kulcsige: Mk 6:50 „Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek. De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”
A bizalom alapvető tényezője a mindennapi életüknek. Mindenekelőtt Istennel kapcsolatosan, de más téren is fontos. Az ember, mint társas lény, a párkapcsolatában, a házasságban és sokféle közösségi életében számít rá. „Számítok a bizalmadra!” - szokták mondani.
Igehely: Mk 6:35-44; Kulcsige: Mk 6:41 „Jézus pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak.”
Egy természetes és logikus felméréssel kezdődik ez a történet. Estére jár az idő, rendezni kell a dolgokat, ahogyan gyermekkorban is megtanultuk. Mindennek meg van a rendelt ideje, estére mindenki otthon kell legyen, megmosakodva, megvacsorázva, lefekvésre készen.
Igehely: Mk 6:30-34; Kulcsige: Mk 6:34 „Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.”
Mint minden küldetés beszámolóval ér véget. Itt is ezt látjuk. Amit tettek és láttak, vagyis amit tapasztaltak, megbeszélik maguk között. Mi volt a tanulság, vagy milyen új módszerrel gyarapíthatják szolgálatukat? Csak a munkacsoportnak kellett félrevonulni, átbeszélni a megélt helyzetet.
Igehely: Mk 6:14-29; Kulcsige: Mk 6:20 „mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta.”
Heródes a gonosz hatalom, az önmagában meghasonlott ember típusa. Szemmel kíséri, a népet, a történéseket, amelyek zajlanak. Tipikus politikus, de nem érti a lelki dolgokat. Sok jónak tűnő cselekedetével próbálja magát népszerűvé tenni, de elmebaja és a Gonosz zsarnokká teszik.
Igehely: Mk 6:7-13; Kulcsige: Mk 6:12 „A tanítványok pedig elindultak, és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg.”
Az Úr Jézust az evangéliumokban gyakran látjuk úgy, mint aki egyik helyről a másikra megy, és szolgál a nép között. Korhű módszereket alkalmaz, tanítványait magával viszi, és neveli őket az evangélium átadásának közvetlen hirdetésére.
Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”
Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).