Igehely: Mk 6:35-44; Kulcsige: Mk 6:41 „Jézus pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak.”
Egy természetes és logikus felméréssel kezdődik ez a történet. Estére jár az idő, rendezni kell a dolgokat, ahogyan gyermekkorban is megtanultuk. Mindennek meg van a rendelt ideje, estére mindenki otthon kell legyen, megmosakodva, megvacsorázva, lefekvésre készen. A bölcs felnőttek, szülők, nagyszülők így vetítik előre a másnapi sikeres program feltételeit. Lehet, hogy a kis tanítvány körben is valami hasonló zajlik, a másnapi korai kelés és hatékony munka érdekében. De vannak rendhagyó napok is, rendhagyó programokkal. És ez nem baj. Gyermekként kimondottan élveztük, amikor felborult a már unalmas szabályszerű életmenet. Ilyenek voltak az ünnepek, ünnepélyek, családi összejövetelek vagy az evangelizációs, vendégektől nyüzsgő alkalmak. De itt, szemben egy jól szervezett ünnepéllyel, jelentkezik a szükség is. Nincs élelem, amennyivel gazdagabb a lelki táplálék, és a lelket gyógyító kegyelmi ár, annál inkább kiált a fizikai szükség. A „bölcs” tanítványi gondolkodás, mintha nem találna visszhangra a Mester részéről? Mintha nem egy nyelven szólnának? Megismerve Krisztust ebben a történetben, elhiszed, hogy amit Isten, Jézus megáld az megszaporodik? Helyezd kezébe a keveset, hogy sok legyen!
Bódis László
A megdicsőített gyülekezet prófétai képe
Igehely: Ézs 60:1–14; Kulcsige: Ézs 60:2 „Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad.”
Rendkívüli élmény a napfeljöttét megfigyelni a morajló tenger partján. A természet tükrözi alkotója szépségét, csodálatos ékességét. A víz színén át, máskor a csillogó hópehelyben vagy a színpompás virágokban, madarak színes tollaiban csodálkozunk rá mennyei Urunk dicsőségére. A Biblia kijelenti, hogy Ő gyújtott fényt a mi szívünkben is. (2Kor 4:6) Boldog lehetsz, ha ma egy kellemes napod volt, de még boldogabb akkor, ha a Világosság a szívedbe költözött. Ha az Úrhoz tartozol és az ő Sionjához. „Ti a Sion hegyéhez járultatok, és az élő Isten városához”. (Zsid 12:22) Ma bemutatja népének, választottainak jövőképét. Szeretném megkérdezni: 1) Te már az Úrhoz és népéhez tartozol? Akkor ilyen lesz a jövőd! 2) Ha ma elkeseredett, szomorú vagy, talán a sötétben bolyongsz, megnyitnád-e szívedet Krisztus dicsősége előtt? Ő kész mentő szeretetével, vérén szerzett bűnbocsátó kegyelmével betölteni téged! Már pihenésedben, álmodban is átélheted e boldogságot. Mennyire magasztos lesz majd, színe előtt örökre vele lenni a megdicsőült seregben?!
Bódis László
