Igehely: Mt 3:13-17; Kulcsige: Mt 3:14 „János azonban megpróbálta visszatartani őt: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?”
Amikor a Fiú, akire nézve teremtetett minden mennyen és földön, tökéletessége ellenére beállt a bűnösök sorába, és alámerítkezett, a Szentlélek Isten galamb formájában leszállt a vállaira, az Atya Isten pedig a szeretet mennyei szózatával tett róla bizonyságot.
Igehely: 1Pt 3:18-22; Kulcsige: 1Pt 3:21 „Most pedig titeket is megment ennek képmása, a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által.”
Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban. Várakozott, míg a bárka el nem készült, és el nem hangzott minden ítéletes beszéd, amelynek el kellett hangzania az engedetlen emberek füle hallatára.
Igehely: Jel 21:1-8; Kulcsige: Jel 21:1 „És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé.”
A régi elmúlt, Isten újat teremt. Ez lesz Isten akaratának végső beteljesedése. Haggeus próféta kb. 600 évvel korábban már látja azt, amit János lát a Patmosz szigetén: „Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet” (Hag 2:6).
Igehely: 2Kor 12:1-10; Kulcsige: 2Kor 12:4 „Elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket ember el nem mondhat.”
Merem állítani, hogy hallottunk különleges tehetségekkel, különleges képességekkel megáldott emberekről. Eljutott hozzánk is a hírük, hogy ilyen vagy olyan csodákat, gyógyításokat végeztek, ilyen vagy olyan elragadtatásban volt részük.
Igehely: Mk 16:19-20; Kulcsige: Mk 16:19 „Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült.”
Elgondolkoztam azon, hogy mit mondtak a tanítványok egymás között, miután saját szemükkel látták Jézus mennybe emelkedését. Tény volt, nem ámítás. Valami, amit ember még nem látott addig.
Igehely: Mt 23:1-13; Kulcsige: Mt 23:13 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.”
Jézus szól az Őt körülvevő néphez. Szavai kemények, inkább dorgálnak, mint tanítanak. Az írástudók, a farizeusok és az elöljárók a zsinagógákban, a nyilvános helyeken, az ünnepi ebédeken nagyon szerették a főhelyeket, nagyon szerették, hogy megkülönböztetett tisztelettel kezeljék őket.
Igehely: 1Thessz 2:1–12; Kulcsige: 1Thessz 2:8 „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”
Középiskolában bibliaismeretet oktatva (nem titkolt cél az evangélium hirdetése) többször is beszélgethettem pedagógusokkal. Az egyik tanárnő így foglalta össze a pedagógia lényegét: „A gyermeket szeretni kell!” Ennyi! Egyszerű, de a lényeget megragadó definíció. A tanárok is rájöttek: ha szeretik azokat, akiknek ismereteket, életszemléletet akarnak átadni, sokkal könnyebb dolguk lesz.