Igehely: ApCsel 1:4-8; Kulcsige: ApCsel 1:8 „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.”
Aki a tanítványság mellett kitart, annak ezért keményen meg kell harcolnia. Legtöbbször ezzel a harcával egyedül marad. De nincs ez Isten jóváhagyása nélkül. A trónus előtt is egyedül kell majd megállnunk.
Igehely: Jn 15:18-27; Kulcsige: Jn 15:26 „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.”
Nincs pillekönnyű Krisztus-követés. Fel kell vennünk a keresztünket, méghozzá naponként. (Mt 16:24) A megvetést, sőt gyűlöletet kiváltó kereszt idők multával sem lett népszerűbb.
Igehely: Jn 16:7-15; Kulcsige: Jn 16:13 „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. ”
Mi a bűn? Mi az igazság? Mi az életszentség? A bűn és az igazság felismeréséhez és megkülönböztetéséhez isteni segítség kell. Az életszentség nem egy olyan állapot, amibe csak úgy véletlenül belesodródhatunk.
Igehely: Ef 4:25-32; Kulcsige: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”
Ne tévesszük meg magunkat azzal, hogy ha mi képesek vagyunk megszomorítani Isten Szentlelkét, akkor mi vagyunk kedvezőbb pozícióban, és Ő a gyengébb. Mert az Ő szomorúsága csak annyit jelent számunkra, hogy eltávozik tőlünk, magunkra hagy.
Igehely: Ef 5:15-21; Kulcsige: Ef 5:18 „Ne részegedjetek meg bortól, amelyben pusztulás van, hanem teljetek meg Lélekkel.”
Legerősebb kapocs a hála, amely összeköt embereket. Ez az Úrral való kapcsolatunkra is igaz. A zúgolódás viszont a legbomlasztóbb. Ha a jobbik részt választottuk, Isten a kegyelmébe fogadott és kitöltötte ránk Szentlelkét, akkor a hálánk a természetes, - nem pedig a zúgolódásunk.
Igehely: ApCsel 2:37-41; Kulcsige: ApCsel 2:38 „Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.”
Péter apostol pünkösdi prédikációjából hiányzik mindaz, amit napjaink evangélizációs prédikációiban megszoktunk. Került minden ügyeskedő pszichés hatáskeltést, hogy hallgatói szimpátiáját megnyerje.
Igehely: 1Thessz 2:1–12; Kulcsige: 1Thessz 2:8 „Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”
Középiskolában bibliaismeretet oktatva (nem titkolt cél az evangélium hirdetése) többször is beszélgethettem pedagógusokkal. Az egyik tanárnő így foglalta össze a pedagógia lényegét: „A gyermeket szeretni kell!” Ennyi! Egyszerű, de a lényeget megragadó definíció. A tanárok is rájöttek: ha szeretik azokat, akiknek ismereteket, életszemléletet akarnak átadni, sokkal könnyebb dolguk lesz.