2023. augusztus 12., szombat

DÉLELŐTT | 
Isten odaáll a mellette kiállókhoz

Igehely: Dán 3:16-30; Kulcsige: Dán 3:25 „Ő azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten.”

Nabukadneccar figyelmezteti a három zsidó fiatalt, hogy senki sem tudja megvédeni őket a király haragjától. Hananjá, Mísáél és Azarjá nem értenek vele egyet: Isten bármire képes, még a tüzes kemencébe kerüléstől is meg tudja őket menteni. „De ha nem tenné…”, ők akkor is hűségesek maradnak, mert istentiszteletüknek valami sokkal mélyebb alapja van. A kemencében pedig a király számára is kiderül, hogy fizikai értelemben sem hagyta magukra őket Istenük.
Számodra mi a legfontosabb hozadéka annak, hogy Isten gyermeke vagy? A gondviselés? Az áldások? A hívők közössége? Ennél sokkal értékesebb Isten személyes jelenléte az életedben. Még ha nem is úgy alakulnak egyes dolgok, ahogy szeretnéd, jusson eszedbe, hogy Isten nem hagy magadra. Ott van veled azokban az élethelyzetekben is, amelyek számodra magát a tüzes kemencét jelentik! „Mindennap veled leszek, fogom a kezed, csak őrizd meg mindig tisztán a szíved!”
Szoktad érezni Isten jelenlétét az életedben? Amikor nem érzed Isten közelségét, hiányzik?

Szűcs Frigyes

DÉLUTÁN | 

Légy körültekintő a vádakkal

Igehely: 1Tim 5:19-20; Kulcsige: 1Tim 5:19 »Presbiter ellen vádat ne fogadj el, csak „két vagy három tanú szavára”.«

Pál felhívja Timóteus figyelmét, hogy a presbiterekre különleges feladat hárul, ezért különleges védelemben is kell részesíteni őket. Az alaptalan vádakat figyelmen kívül kell hagyni. Ha viszont vétkeztek, akkor a különleges felelősségük miatt a felelősségre vonás az egész közösség előtt kell megtörténjen. Erre azért van szükség, hogy az evangéliumra ne hozzunk szégyent se elhamarkodott ítélkezéssel, se a bűnök rejtegetésével.
Már csak az a kérdés, hogy mi, gyülekezeti tagok, hogyan állunk lelki vezetőinkhöz? Áldások vagyunk az életükben, vagy a szolgálattal járó teher részei vagyunk? Segítjük őket a szolgálatuk végzésében? Vagy pont miattunk van szükségük „különleges védelemre”? Hordozzuk imában őket és fogadjuk örömmel azt, hogy Isten általuk is vezet bennünket. „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten Igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” (Zsid 13:7)

Szűcs Frigyes

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
11 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 42:1–5; Kulcsige: ApCsel 7:12 „Amikor azonban meghallotta Jákób, hogy van gabona Egyiptomban, elküldte atyáinkat.”

8 éves lehettem, amikor egy délben, iskolából hazaérve, édesanyámat az ágy előtt térdelve, hangosan imádkozva találtam: „Istenem, a malacoknak nincs ennivalójuk, kérlek, rendelj ki számukra egy kis eleséget!” Felállt, és mondta, hogy induljunk. Arra a kérdésemre, hogy hova, azt mondta, hogy még nem tudja, de Isten meg fogja mutatni. Hoztam a kerékpárt, és kimentünk az utcára.